Az átmeneti védelemről szóló direktíva alkalmazásával automatikusan védelmet kapnak az ukrajnai háború elől menekülők és az unió keleti államait, így Magyarországot is is tehermentesítheti az uniós szolidaritás.
Az Európai Unió tagállamai az átmeneti védelemről szóló irányelv alkalmazását fontolhatják azért, hogy egyszerű formában adjanak jogi védelmet az ukrajnai harcok elől menekülő tömegeknek. Az eljárás helyettesítheti a hosszadalmas menekültügyi eljárást és lehetővé teszi azt, hogy a nyomás alá került keleti uniós országokból, például Magyarországról elosszák a menekülteket a többi tagállam között.
Az Európai Uniónak akár 6-7 millió menekült érkezésére is fel kell készülnie az Ukrajnát ért orosz támadás miatt. Szakértők szerint a mostani több százezres szám ugyanis a harcok eldurvulásával megsokszorozódhat.
Az uniós belügyminiszterek hétvégi tanácskozásán felmerült az az ötlet, hogy az átmeneti védelemről szóló irányelv alkalmazásával kezeljék a helyzetet. Ezt a jogszabályt a jugoszláv háború hatására hozták meg az uniós döntéshozók, de még soha nem alkalmazták.
Az irányelv lényege: ha egy területről háborús, vagy más veszélyhelyzet miatt nagy számban érkeznek védelemre szoruló emberek, akkor a hosszadalmas menekültügyi eljárás nélkül is el lehet ismerni a védelemhez való jogukat és tartózkodási engedélyt kaphatnak. Ez akár három évre is szólhat.
Az eljárás másik előnye az, hogy tehermentesítheti azon Ukrajnával határos országokat, amelyekbe a legnagyobb számban érkeznek emberek. Ugyanis az irányelv alapján önkéntes módon szétoszthatják őket más tagállamok között.
Így megfelelő védelemben és jogokban részesülhetnek, én pedig készen állok arra, hogy az erről szóló beterjesztést már csütörtökön beterjesszem” – mondta az unió belügyi biztosa, Ylva Johansson.
Az ügyről beszámoló Politico hírportál szerint azonban néhány tagállam ellenzi ezt a módszert, mert az szerintük egy lépést jelent a kötelező menekültkvóta bevezetése felé. A Politico nem nevezte meg ezeket az országokat, de jelezte, hogy korábban Lengyelország és Magyarország tiltakozott a menekültek és elosztása ellen.
A döntéshez minősített többségre lenne szükség, ez 15 tagállamot jelent, amelyek az unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. A legnagyobb számban jelenleg Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra és Romániába érkeznek ukrán menekültek. Vagyis ezeken az országokon nagyban segítene az elosztási mechanizmus, ha a menekültáradat fokozódna.