A magyar miniszterelnök szerint valóban létezik egy nyugat-európaitól egyre inkább különböző, közép-európai kulturális, szellemi és politikai entitás, de ez nem veszély, nem fenyegetés, hanem jótétemény az Európai Unió, sőt Nyugat-Európa számára is.
HIRDETÉSOrbán Viktor szerint Közép-Európa nem fenyegetés, hanem jótett az unió és Nyugat-Európa számára. Ez a lényege a magyar miniszterelnök 12. szamizdatjának, amelyben Timothy Garton Ash brit történész múlt heti Euronews-interjújára válaszolt.
Az Oxfordi Egyetem professzora, Timothy Garton Ash a múlt héten adott interjút az Euronewsnak, amelyben Orbán Viktor illiberális politikáját az unióra leselkedő veszélynek nevezte. A történész szerint Brüsszelnek össze kellene kötnie az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság ügyével. Garton Ash az interjúban "egy másik Európa" szimbolikus vezetőjének nevezte Orbánt, aki a konzervatív, antiliberális, nacionalista, keresztény, szociálisan konzervatív Európát képviseli és Matteo Salvini, Marine Le Pen, Nigel Farage, Geert Wilders is vele van. Egy nagyon fontos tendenciát képvisel az egész Európai Unióban" - mondta Garton Ash, aki szerint rég volt ennyire fontos magyar vezető Európában.
A professzor élesen bírálta az orbáni politikát, kifejtette, szerinte már nem demokrácia Magyarország.
Válaszában Orbán Viktor kifejtette, a professzor Közép-Európa kiváló ismerője. "Sokunk számára adott inspirációt a kommunizmus és a szovjet megszállás ellen folytatott küzdelmünk éveiben a nyolcvanas évek végén."
A miniszterelnök ezután kitért Garton Ash "másik Európáról" szóló mondataira:
Ezután a miniszterelnök kifejti, hogy a múlt heti Mathias Corvinus Collegium tanévnyitóján mondott beszédét a közép-európai lélekről is Timothy Garton Ash bírálata ihlette, ezért próbálta a nyugati olvasóközönség számára is értelmezhető kategóriákban megragadni a mai európai viták szellemi eszenciáját, ahogyan ők látják.
Ezután a szamizdatban közzétették a kormányfő tanévnyitó-beszédének leiratát, amelynek első részében a Nyugat hanyatlásáról beszélt a kormányfő. A főbb pontok a beszédben ezek voltak.
- A Kelet és Kína felemelkedésében nincsen semmi rendkívüli, a XXI. század Kínáé lesz.
- A nyugati civilizációt közben súlyos kihívások érik, ennek része "egy muszlim politikai, demográfiai és gazdasági dagály. "
- A Nyugat azonban bénult, nem tud válaszolni erre a problémára, mert "fokozatosan elveszítette a hitét a saját küldetésében."
- Nyugaton egyedül a nyílt társadalom hívei aktívak, ez az eszme azonban kártékony, mert megfosztotta a Nyugatot saját értékeibe és történelmi küldetésébe vetett hitétől."
- Ezért a nyugatiak mára "gazdagok és gyengék" lettek, Orbán szerint ez a legveszélyesebb kombináció, mert a feltörekvők csak a könnyű példát látják bennük.
- Orbán Viktor ezután áttért Közép-Európára. Szerinte a mai viták a Nyugattal, illetve Brüsszellel a kulturális különbségekre vezethetőek vissza: "a művelt nyugati közvélemény számára egy politikai közösség, egy nemzet küldetéstudata mára elfogadhatatlan, gyanús, miközben számunkra ez a létezés elemi föltétele" - áll Orbán Viktor írásában. Szerinte:
- Évszázadokon át a Kárpát-medence védelme jelentette a küldetést.
- Ez pedig összekapcsolódott a kereszténység védelmével is.
- Ez mára nem vallási fogalmat, hanem a létforma védelmét jelenti.
- Ezért valójában egy mély kulturális, geográfiai, geopolitikai és és filozófiai különbség van a nyugati és a közép-európaiak között.
- Orbán Viktor szerint az élet súlyosabb Közép-Európában:
A magyar elit feladata pedig a magyar küldetés megértése és megragadása, mert felelősségük van a magyarok jövőjéért - véli a kormányfő.