Társadalmi konfliktusokat okozhat a klímacsomag, amelyeket időben kell kezelni. A zöld átmenet drágulást is fog jelenteni.
HIRDETÉSA Bizottság kidolgozta a "Fit for 55" nevű csomagjàt, amelynek célja, hogy 2030-ig az üvegházhatásúgázok kibocsátását 55 százalékkal csökkentsék. Ez azonban előre nehezen látható és kezelhető szociális feszültségeket fog szülni.
A terv sarokköve az, hogy szinte minden ágazatnak fizetnie kell a szennyezésért. Az energiaszektor már ezt teszi és fokozatosan egyre többet fizet majd, de Brüsszel most ugyanezt akarja alkalmazni a közlekedésben és az építőiparban is. Mindez azt jelenti, hogy a polgárok - különösen a szegényebbek - érzik meg leginkább a megszorításokat.
"Valamint tenni kell azzal, hogy a fosszilis tüzelőanyagok hetvenöt százalékát még mindig lakóépületek fűtésére használjuk. De azt látjuk, hogy erre valóban a szén-dioxid-árképzéssel kell válaszolni. Ezzel viszont az a probléma, hogy aránytalanul sújtja az emberek bizonyos kategóriáit. A végszámlát a fogyasztó viseli és ezek kiszolgáltatott fogyasztók lesznek" - foglalta össze Alix Bolle, az Energiavárosok nevű civil szervezet szakértője.
A sárga mellényesek visszatérnek?
Néhány ország, például Franciaország, már aggodalmainak ad hangot, attól tartva, hogy megismétlődnek a sárgamellényes tüntetések, amelyek 2018-ban sújtották az országot az emelkedő benzinárak miatt.
"A következő hónapokban sokkal többel fogunk szembesülni, mint a sárgamellényesek idején. Az emberek teljesen sárga ruhába öltöznek majd, nem csak a mellényesek, amikor meglátják, hogy ennek az egésznek mi az ára. El tudják képzelni, hogy megfontolják majd a széndioxid-adó kivetését a házak fűtésére? Sok olyan ember él Európában, akik így sem képesek kifizetni fűtést, és most több adót akarnak bevezetni" - érvelt Samuel Furfari, a Brüsszeli Szabadegyetem energiapolitika professzora.
Egy szakértő szerint azonban a Bizottság néhány javaslata segíthet csökkenteni a zöld átmenet emberre gyakorolt hatását.
"Néhány, a Bizottság által javasolt intézkedés az energiaszegénység növekedésének kockázatával jár. Más intézkedések potenciálisan enyhíthetik az energiaszegénységet. Ezek közé tartozik például az épületek felújításához vagy az elektromos járművek vásárlásához nyújtott segítséget" -
mondta Thomas Pellerin-Carlin, a Jacques Delors Energiaközpont igazgatója.
Szociális ígéretek
Ezért a Bizottság meg akarja teremteni az úgynevezett „éghajlat-politikai szociális eszközt”, hogy segítse a leginkább érintetteket. Az erre szánt források nagy részét a közlekedési és az építőipari szennyezőkől összegyűjtött pénz 20 százalékából várják. A legtöbb ember fő gondja azonban az üzemanyag- és energiaszámlák emelkedése lesz.
"Tisztában vagyunk azzal, hogy egyesek számára mást most nehéz fizetni az energiaszámlákat vagy például az autózással kapcsolatos költségeket. Mindenekelőtt erre a nyitott kérdésre adunk választ, elsősorban a Szociális Klíma Alap létrehozásával" - ígérte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A klímavédelmi szociális eszköz tehát segít az embereknek, hogy elektromos autókat vásároljanak. És miután a polgárok ezeket megkapják, az elektromos jármű töltésének alacsony költségei miatt ki tudnak lépni az energiaszegénységből.