Egy bírósági ítélet után felerősödött a vita az oltások kötelezővé tételéről. A döntésben az is olvasható, hogy ez a demokrácia velejárója.
Egy konkrét jogeset és az ahhoz fűződő bírósági ítélet miatt ismét fellángolt a vita arról, hogy kötelezővé lehet-e tenni a koronavírus elleni védőoltást. A lakosság megosztott, a szakértők pedig elővigyázatosságra és körültekintésre intenek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ahogy az európai oltási kampány felgyorsul, egyre többen kapják meg az koronavírus elleni vakcinát. De ez azt is jelenti, hogy a kormányok közelebb kerülnek ahhoz, hogy megpróbálják beoltani azokat is, akik ezt nem akarják.
A cseh példa
A múlt héten az Emberi Jogok Európai Bírósága egy cseh ügyben úgy döntött, hogy az oltások kötelezővé tétele nem sérti az emberi jogokat, sőt, szükségesnek tekinthető egy demokratikus társadalomban.
Noha a döntés nem közvetlenül kapcsolódik a koronavírus elleni vakcinákhoz, hatással lehet a jelenlegi európai oltási kampányra, különösen azok esetében, akik elutasítják az ellenanyagot.
"Ennek a jogesetnek alapvetően az a következménye, hogy amikor az államok oltási programokat működtetnek, mérlegelniük kell a különböző érdekeket. Tehát nem csak annak az egyénnek az érdekeit, aki esetleg nem akar oltást kapni, hanem más emberek szélesebb körű érdekeit is, akiket a magas oltási arány képes megvédeni" - mérlegelte a jogi szempontokat Antoine Buyse, az emberi jogok professzora az Utrechti Egyetemről.
Olaszország megtette az első lépéseket
Az olasz kormány volt az első, amely a közelmúltban kötelezővé tette az egészségügyben dolgozók számára az oltást. Az alkalmazottaknak azt helyezték kilátásba, hogy elbocsátják vagy felfüggesztik őket, ha megtagadják az oltást. De vajon kell-e a lakosság többségének injekciót adni a világjárvány megszüntetése érdekében, igazolhatók-e a kötelezően elrendelt oltások? Jeremy Ward, az INSERM Paris szociológusa azt mondja, hogy ez sok szemponttól függő, bonyolult vita.
"Amíg nem tudjuk biztosra, hogy az oltások hatékonyan megakadályozzák az átvitelt, addig a kötelező oltás nem túl indokolt. És még akkor is, ha az oltások megakadályozzák az átvitelt, akkor is ez egy egészen más típusú vita. Van-e mindenkinek egyenlő hozzáférése az oltásokhoz? Mert nem lehet kötelezővé tenni, például a helyi szupermarketbe vagy bárba, ha a lakosság fele nem fér hozzá oltásokhoz, és így ez egy bonyolult vita" - mondta a szociológus.
Megosztott az európai közvélemény
Egy felmérés - amelyet az IPSOS készített - az év elején azt mutatta, hogy a kötelező COVID oltásokról alkotott nézetek Európa-szerte eltérőek, Spanyolországban és Olaszországban a többség támogatja, Németországban és Franciaországban pedig többség ellene van.
De vajon az AstraZeneca oltóanyagáról szóló legfrissebb hír után, amely szerint ritkán, de potenciálisan vérrögöket okozhat ez a vakcina, most még nehezebb lesz-e az emberek beoltása?
"Ha sok olyan ember van, aki tétovázik, és akiket az AstraZeneca oltással kell beoltani, akkor óriási nehézségeket okozhatunk az oltással, hacsak a jövőben nem változik valami" - fűzte hozzá Jeremy Ward.
Szakértők szerint egyelőre nem valószínű, hogy a teljes populációnak kötelezően be kellene adni a COVID-vakcinákat, de mivel a mellékhatások kockázata miatt sokan vonakodnak és elzárkóznak, elképzelhető, hogy a kormányoknak ezt végül át kell gondolniuk.