Az Access Now elemzője szerint az adatgyűjtő üzleti modell nagy részben felelős a dezinformáció, az online gyűlöletbeszéd felerősödéséért.
Ismét fókuszba került a közösségi média szabályozása az Európai Unióban azok után, hogy a Twitter letiltotta Donald Trump amerikai elnököt főként a Capitolium ostromával kapcsolatos bejegyzések miatt.
Az Európai Unió belső piacért felelős biztosa, Thierry Breton épp a Twitteren tette közzé álláspontját, miszerint a platformok üzemeltetőinek jóval nagyobb felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy az oldalaikon mi jelenik meg.
Ennek előzménye, hogy az EU a közelmúltban számolt be annak a rendelettervezetnek az előkészítéséről, amely a korábbiaknál szigorúbb feltételrendszerhez kötné.
- Az alapvető kérdés az: hogy jutottunk ide? A platformok idáig miért nem tettek semmit az erőszakra való felbujtás, a gyűlöletbeszéd, a dezinformálás ellen. A digitális szolgáltatásokra vonatkozó tervezet (DSA) erre keresi a választ, illetve ezen változtathat az Európai Unióban – mondta Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője, Johannes Bahrke.
A DSA egy sor szigorú, új működési kritériumot határoz majd meg az internet legnagyobb kapuőreinek számító nagyvállalatok számára, amelyek az elmúlt évtizedekben piaci dominanciát építettek ki például az internetes keresők piacán vagy a reklámpiacon.
Eliska Pirkova, az Access Now elemzője szerint az adatgyűjtő üzleti modell nagy részben felelős a dezinformáció, az online gyűlöletbeszéd felerősödéséért, ami felkelti a felhasználók figyelmét és növeli a platformok gazdasági bevételeit.
A brüsszeli álláspont az, hogy ami nem megengedett offline, az online sem legyen az, a digitális platformok bejegyzéseinek szabályozásában pedig a jövőben ne az eddig bevett gyakorlat, hanem az uniós jogszabályok legyenek iránymutatók.
