A Risnjak Nemzeti Parkban az utóbbi időszakban megnőtt a medvék, a farkasok és a hiúzok száma.
A horvát-szlovén határ hegyvidéki területein egyre több nagyragadozót látni az elmúlt években. Az emberi tevékenység miatt évtizedekig csökkent a hiúzok, medvék és farkasok száma, de az új vadvédelmi törvényeknek köszönhetően ismét egyre több van belőlük.
A határokon átívelő Carnivora Dinarica projekt egyik résztvevője Dina. Társaival együtt azon dolgozik, hogy a nagyragadozók és az emberek békésen együtt tudjanak élni. A Risnjak Nemzeti Parkban Dina különleges dolgokkal találkozik.
„Farkas vagy róka is lehet ennek a nyomnak a gazdája” - mutatott az Euronews stábjának egy friss lábnyomot. „Valószínűleg vadállat, mert a kutyák össze-vissza mászkálnak és szimatolnak, de ez csak egy nyom. A vadállatok, a rókák, és főleg a farkasok szeretnek egyenes vonalban haladni.”
A Dinári-Alpok ezen részén jelenleg több ezer medve, több száz farkas és nagyjából hetven hiúz él. Az őket védelmező projekt keretében már több mint kétmillió eurót költöttek tíz konkrét intézkedésre. Többek között medvebiztos szemeteskukákat és hiúzárvaházakat is telepítettek a térségben. A befizetett összeg 85%-a a kohéziós alapokból érkezett, a maradékot helyi szervezetek gyűjtötték össze.
Nem csak a vadállatokat kell védeni
Tomaž farmját a szlovéniai Suhorjében a legjobbak közé választották. 16 lovát, bárányait és kecskéit veszélyeztetik a nagyragadozók. Ha jobbra fordul az idő, a Carnivora Dinarica projekt segítségével villanypásztort építtet majd a védelmükre. Egy 170 centi magas kerítés a medvéket is visszatartja.
„Nagyon fontos, hogy a kerítésben folyamatosan legyen áram, akkor is, amikor az állatok nincsenek az akolban. A nagyragadozók így megszokják, hogy ha hozzáérnek, megrázza őket az áram. Ezért elkerülik majd, és nem támadják meg a jószágaimat” - magyarázta a villanypásztor lényegét.
Nem messze innen Aleš máshogy védi meg a nyáját. Saját maga képzi ki az őrkutyáit, és egyre többen tesznek így:
„A farkasok egész évben veszélyt jelentenek. Van néhány kutyám, és ők elijesztik a farkasokat. A farkas túl okos ahhoz, hogy harcba szálljon egy nagy termetű kutyával. Azt mondja: minek harcolnék ezért a húsért, amikor a vadonban anélkül is megszerzem?”
Bár egy ember erejét össze se lehet hasonlítani például egy medvéével, Dina úgy gondolja, hogy nem kell félnünk a nagyragadozóktól. Szerinte inkább meg kell ismernünk ezeknek az állatoknak a jellemzőit és a környezetét, hogy megértsük őket, és tudjuk, mit miért csinálnak. Ez ugyanis a kulcsa annak, hogy harmonikusan együtt tudjunk élni velük.