A klímaaktivistát statisztának szánták, de ő a főszerepet kérte Brüsszelben.
HIRDETÉS
Brüsszelben több aktivista is bírálta az Európai Bizottság legfrissebb terveit, amelyekkel 2050-re karbonsemlegessé tennék a kontinens gazdaságát.
A bizottság ezt egy klímatörvény nevű jogszabállyal kényszerítené ki.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint a jogszabály iránytű lesz a következő harminc évben.
"Ez megadja majd a lehetőséget a korrekciós intézkedésekhez, amennyiben szükség lesz erre, például ha elmaradásban leszünk a céljainkhoz képest. És 2030-tól is megmutatja majd az utat egészen 2050-ig" - mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök.
A bizottság abban bízott, hogy Greta Thunberg svéd aktivistát is bevethetik az ügyben egyfajta kommunikációs csodafegyverként.
Ezért meghívták a biztosi testület ülésére. Azonban ez visszafelé sült el.
A tinédzser ugyanis a hallgatósága előtt arról beszélt, a mostani tervek nem érik el a párizsi egyezmény vállalásait.
"Ez a jogszabály megadás. A természet nem alkuszik. És nem lehet megegyezni a fizikai törvényekkel" - mondta Greta Thunberg.
Sokan támogatták őt az EP-képviselők közül, mások azonban elítélték.
Ez normális az Európai Parlamentben, ahol sokféle vélemény ütközik.
A klímatörvény pedig egy olyan kompromisszum, amely ma politikailag lehetséges volt.
Az kiderül majd, hogy a javaslat a mostani formájában jogszabállyá válik-e.
Ehhez át kellene jutnia az Európai Parlamenten és a 27 tagállamon is.
A hét híreinek összefoglalójában a klímaügy mellett szó lesz a görögországi bevándorlási válságról és a koronavírus elleni küzdelemről is.