Zaklatott brit-európai történelem

Zaklatott brit-európai történelem
Szerzői jogok  Glyn KIRK / AFP
Írta: Euronews

Az Egyesült Királyság és Európa kapcsolata mindig is zaklatott volt. Rövid áttekintés Winston Churchilltől napjainkig.

Az Egyesült Királyság és Európa kapcsolata mindig is zaklatott volt. Mindkét fél részéről volt benne szarkazmus, szkepticizmus és lelkesedés is.

Lépjünk vissza abba az időbe, amikor a brit miniszterelnök még az európai közösség egyik vezetője volt!

- Európa csak az emberek többségének kifejezett kivánságára lehet egységes" - mondta a háború után Winston Churchill brit kormányfő.

- Mára elfeledtük, hogy az Egyesült Királyság a II. világháború után az európai integráció főszereplője volt. Churchill 1946-ban Európai Egyesült Államokról, és a francia-német kiegyezés szükségéről beszélt" - mondta az Euronewsnak Nicolas Verschueren történész, a Brüsszeli Szabadegyetem Európai Tanulmányok Intézete igazgatója.

A háború után végül hat állam alakította meg az Európai Közösséget. A hatvanas években Nagy-Britannia kétszer próbált meg belépni, de az akkori francia elnök, De Gaulle vétózott. Szerinte ugyanis a britek ellenségesek az európai egységgel. Utódja, Georges Pompidou végül 1973-ban nyitotta ki az ajtót előttük.

Csakhogy ekkor váratlan fordulat következett. Az 1974-es brit előrehozott választásokat a Munkáspárt nyerte, amely népszavazást írt ki a tagságról.

- A britek világosan és egyértelműen hozták meg azt a döntést, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Közösség tagja" - jelentette be Harold Wilson kormányfő.

A 90-es években Európa közös pénzügyi rendszere formálódott, a piacok készültek az euróra, a britek viszont nem kértek a közös pénzből.

- Ekkor kezdődött a kétsebességes Európa. Most először fordult elő, hogy nem minden tagállam követte ugyanazokat a szabályokat, különösen a monetáris területen. És az Egyesült Királyságban nem lett euró – emlékeztetett Nicolas Verschueren történész.

Kicsit a periféria felé csúszva, a 80-as években egy új konzervatív kormányfő kavart hullámokat. Margaret Thatcher a brit befizetések egy részét visszaszerezte az országának. Utóda, John Major a Maastrichti Egyezménnyel közelebb vitte országát Európához, amit tovább erősített egy új projekt.

A Csalagút lehetővé tette a közvetlen vasúti közlekedést a sziget és Európa között. A brit uralkodó a további közös munkára szólított fel.

A 90-es évek meghozták a keleti nyitást, az ezredforduló pedig az új tagokat. Közben erősödött az euroszkepticizmus. A brit-uniós viszony mélypontja 2016-ban jött el, amikor David Cameron kormányfő népszavazást írt ki... a többi pedig, ahogy mondani szokás, már történelem.

Az Európai Parlament akkori elnöke, Martin Schulz és utóda, Antonio Tajani is nehéz pillanatról beszélt, hangsúlyozva, most először döntött egy tagállam a kilépés mellett.

Több mint 3 évvel a népszavazás után aztán 2020. január 31.-én eljött a brexit napja.

kapcsolódó cikkek