A líbiai tűzszünet a gyakorlatban

Véget vetne az Európai Unió a líbiai polgárháborúnak. A tagországok külügyminiszterei Brüsszelben vitatták meg a kérdést.

Vasárnap Berlinben a konfliktus résztvevői már megegyeztek a fegyverembargó tiszteletben tartásában.

Az unió valamilyen formában katonai jelenléten is gondolkodik az észak-afrikai országban.

– Több lehetőség is van. A tűzszünetre valakinek vigyáznia kell. Nem mondhatják azt, hogy ez egy tűzszünet, és aztán elfelejtik. Korlátozni kell a fegyverkereskedelmet, érvényesíteni az embargót – mondta Josep Borrell, az unió főképviselője.

Az Euronews kérdésére a diplomata azt mondta: újjá kell éleszteni az unió földközi-tengeri menekültmentő misszióját, a Sophiat.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a mentés nem növelheti az Európába érkező migránsok számát.

Az unió célja is az, hogy Afrikában tartsák őket, de a szakértő szerint a helyzet bonyolult.

– A szemben álló felek maguk is sokszínűek, és különböző milíciák elegyéből verbuválódtak. A kérdés, hogy a két vezető alárendeli-e magát a berlini döntésnek, és – itt a nagy HA – mit tesznek támogatóik a terepen? – hívta fel a figyelmet a lényegre Stefano Marcuzzi, a római NATO-alapítványból.

A legnagyobb kihívás kétségtelenül a gyakorlatban is alkalmazni a berlini békekezdeményezés döntését.

– A helyzetelemzés és annak vázolása után, hogy mi történhet az elkövetkező napokban, a Tanács azzal bízott meg bennünket, hogy konkrét javaslatokat tegyünk a tűzszünet fenntartására, és az ENSZ fegyverembargójának érvényesítésére – közölte Josep Borrell.

Tartós tűzszünet esetén az ENSZ levezényelhetné Líbia politikai átalakulását.

Líbiát 2011 óta emészti fel a fegyveres konfliktus, amely a hosszú időn át uralkodó Kadhafi elleni lázadás után tört ki.

Azóta a békés megoldásra irányuló minden diplomáciai erőfeszítés kudarcot vallott.