A horvát uniós elnökség képviselője szerint le kell zárni a jogállamisági eljárást, de lehetőleg úgy, hogy az ne keltsen további feszültséget.
Az Európai Unió soros horvát elnöksége még nem döntött arról, milyen formában folytatódjon a Magyarország és Lengyelország jogállamisági ügyei miatt indult eljárás az Európai Tanácsban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Erről a horvát uniós nagykövet, Irena Andrassy beszélt egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
Azt mondta, a következő hetekben, január végéig vizsgálni fogják a magyarországi, illetve a lengyelországi helyzetet. Ezután várható döntés arról, milyen formában folytatódjon a jogállamisági eljárás.
Hozzátette, az összes érintett féllel kapcsolatban vannak a céljuk pedig az, hogy objektív, nyitott párbeszéd legyen az ügyben.
A diplomata úgy fogalmazott, az elnökség olyan megoldást keres, ami valóban működik és nem a feszültséget fokozza, ahogy ez szerinte a mostani eljárás esetében történik.
A cél azonban az, hogy lezárják a hetes cikkely szerinti eljárást - tette hozzá Andrassy.
Az eljárás Magyarországgal szembeni megindítását 2018 szeptemberében kérte az Európai Parlament a demokrácia és a jogállamiság helyzete miatt.
Ekkor fogadták el az aggályokat összefoglaló Sargentini-jelentést.
Az első meghallgatásra azonban egy teljes évet kellett várni. Eddig összesen két meghallgatást tartottak, mindkettőt a december végén leköszönő finn uniós elnökség javaslatára.
A magyar kormány ezeken a meghallgatásokon végig azt az álláspontot hangsúlyozta, hogy nincsenek rendszerszintű problémák a demokráciával Magyarországon, a vitás kérdéseket pedig, mint amilyen a médiaszabályozás ügye, az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően rendezte a kormány.