Az uniós migrációs szakértő válaszol
Sophie Claudet - euronews: Köszönjük Raphael Bossongnak, hogy Berlinből csatlakozott hozzánk. Hallani olyan beszámolókat, amelyek szerint Németország más régióiban is bevezetnék azt, amit a bajorok, vagyis szigorúbb migrációs szabályokat, menekültközpontokat, helyi rendőrségi csoportokat. Ön is hallott ilyen beszámolókról?
Raphael Bossong – kutató, Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Német Intézete: Ez egy összetett dolog, Németországban 16 tartomány van és mindegyik különböző álláspontot képvisel. Néhány konzervatív vezetésű tartományhoz közel áll a bajor példa, különösen keleten, Sachsenben, Sachsen-Anhaltban, de egyáltalán nem mindegyikhez. Szóval lehet látni egyes régióknál ilyen irányú elmozdulást, de nem mondanám, hogy ez általános. Például a 16 tartományból eddig 12 biztosan kimarad a belügyminiszter úgynevezett mestertervének abból a részéből, hogy tranzit központokat hozzanak létre a menekültek kitoloncolása érdekében.
Sophie Claudet: Tudjuk, hogy hamarosan helyi választások is lesznek Bajorországban, és vélhetően ez is az oka, hogy a CSU ragaszkodott a menekültügyi szabályok szigorításához. Tartanak a szélsőjobboldali AFD-től, hogy esetleg nyernének a közelgő választáson. Apropó, AFD, továbbra is úgy nő a párt, mint korábban, néhány éve? Hol áll most? Különösen a migrációval kapcsolatban.
Raphael Bossong: Sajnos az AFD továbbra is erős, a választások előtti felmérésekben újra nőtt a támogatottsága. Közvélemény-kutatástól függően 15 és 20 százalék között állnak. Ez elég jelentős, de talán nem annyira különös, ha megnézzük a többi Európai országot, Hollandiát, Ausztriát és a többit – de jók az esélyeik, igen.
Sophie Claudet: Amit most Németország vagy Bajorország tesz a migrációval kapcsolatban, az nem sokban különbözik attól, amit más európai országok tesznek. Ami meglepő, az az, hogy úgy tűnik, az európai államok saját megoldást keresnek. Volt egy megállapodás júniusban uniós szinten is, de amikor migrációról van szó, a nemzeti érdek erősebb.
Raphael Bossong: Az uniós csúcson június végén kötött megállapodás halovány, és csak egy papír, túl sok kérdés megválaszolatlan még a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban. Hosszú távon tehát az még probléma, hogy igazán senki sem bízik a közös elkötelezettségben, hogy valóban mindenki követni fog egy európai megoldást, és hogy lesz egy valódi gyakorlati egyezség, nem csak egy papír. Szóval igen, létezik egy olyan kísértés, hogy „egyedül kell megoldanunk”, és olyan országok, mint Magyarország, amely már régóta ezen az állásponton van, most azt mondják: látják, győztünk, mindenki minket követ, és sajnos eddig úgy tűnik, ebben igazuk is van. Remélem, kikeveredünk ebből, de most valóban sok ország számára erős a kísértés, hogy előbb a saját határaikat védjék, szigorítsák a törvényeiket, hogy kevésbé legyenek vonzó migrációs célpontok.
Sophie Claudet: Vannak olyan részei a júniusi uniós migrációs megállapodásnak, amelyeket még ki fognak dolgozni?
Raphael Bossong: Van két fontosabb javaslat, az egyik, hogy külső központokat hozzanak létre Európa szomszédainál. Nem hiszem, hogy ez menni fog, a szomszédos országok erre nem állnak készen. A másik egy olyan új rendszer létrehozása, amelyben szétosztanák a hajón Európába érkező menekülteket. Ez az, amit Olaszország akar igazán. És ez az, amit minél előbb meg kell oldani. Az Európai Bizottság bemutatott egy javaslatot, most arra van szükség, hogy öt-hat uniós tagállam összefogjon, hogy önkéntes alapon ez megvalósuljon. Ez az összefogás egyelőre nem látszik, de remélem, hogy lesz hozzá politikai akarat, mert szerintem erre a lépésre szükség van, hogy elkerüljünk egy újabb krízist ősszel.
Sophie Claudet: Vannak még olyan dolgok, amelyeket meg lehetne oldani uniós szinten?
Raphael Bossong: Igen, ez az, vagyis még a nyáron össze kell állnia ennek az 5-6 országból álló koalíciónak, hogy azokat a menekülteket, akik hajóval érkeznek, Olaszországba, Görögországba, Spanyolországba, máshogyan osszák szét, mint eddig.