A Luxleaks-botrányok, a Panama-iratok vagy a Cambridge Analytica ügye rávilágított, hogy fontos a bejelentők védelme.
HIRDETÉS
Erősebb védelmet biztosítana az úgynevezett kiszivárogtatóknak egy új jogszabállyal az Európai Bizottság. A korrupciós ügyeket, visszaéléseket, a közérdeket sértő károkozások bejelentőit, feltáróit védené az új törvény.
A luxemburgi adókönnyítéseket leleplező egyik újságíró, Antoine Deltour szerint egy kiszivárogtató sem bánja meg, hogy a nyilvánosság elé tárt egy visszás ügyet, hiszen rendszerint olyan súlyos esetekről van szó, amik nem maradnak következmények nélkül, ha már megismerte azokat a közvélemény. A hazájában rocksztárként ünnepelt Deltour az adóelkerülést említi példaként, mert a kiszivárogtatók előtt ez nem volt téma az EU-ban, ma viszont élénk vita zajlik.
Az új jogszabály biztonságos csatornákat hoz létre a bejelentések számára, továbbá védelmet nyújt a visszaélést bejelentő személyeknek az elbocsátással, az alacsonyabb beosztásba sorolással, valamint a megfélemlítés vagy a megtorlás egyéb formáival szemben.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke hétfőn kulcsfontosságúnak nevezte a kiszivárogtatók és az oknyomozó újságírók társadalmi szerepét. Szerinte a sajtó tevékenysége a demokratikus kontroll egyik fajtája. Épp ezért meg kell védeni a visszaéléseket feltáró személyeket, mert bejelentéseik a közérdeket szolgálják - magyarázta Timmermans.
Az alelnök kijelentette, hogy a Diesel- és Luxleaks-botrányok, a Panama-iratok vagy a Cambridge Analytica ügye rávilágított, hogy fontos a bejelentők védelme.
Az Európai Bizottság kizárólag a jószándékú kiszivárogtatókat védené, épp ezért a törvényjavaslat biztosítékokat tartalmaz a rosszindulatú vagy visszaélésszerű bejelentések visszaszorítása, illetve a jó hírnevet érő indokolatlan károk megelőzésére.