Egyetlen helyet sem veszélyeztet Európában a klímaváltozás annyira, mint Hollandiát. 12 millió lakost kell megvédeni az emelkedő tengerszinttől.
Egyetlen helyet sem veszélyeztet Európában a klímaváltozás annyira, mint Hollandiát. A most csendes holland tengerpart komoly veszélyt is jelent az országnak, melynek jó része a tengerszint alatt fekszik. 12 millió lakost kell megvédeni az emelkedő tengerszinttől.
Hága közelében a kormány öt éve kezdte el építeni az úgynevezett homokmotort.
Nagy mennyiségű homokot helyeztek el egy helyen, melyet aztán a tenger egyenletesen eloszlatott a tengerparton. Ez a part 30 kilométeres szakaszát 25 évre biztosítja áradásokkal szemben.
- A klímaváltozás veszélyt jelent Hollandia számára, mivel a terület 40 százaléka tengerszint alatt van. Minden méter emelkedés veszélyes. Rájöttünk, hogy nem csak mesterséges eszközökre, gátakra vagy viharakadályokra, van szükség az ország védelmében, hanem használhatunk természetes anyagot is, mint például a homokot – magyarázza Harold van Waveren, árvízvédelmi szakértő.
Az éghajlatváltozás következményeként óriási viharokkal és áradással is szembe kell nézni.
A kormány ezért építette a veesseni magas vízcsatornát. A 8 kilométeres akadály folyójáratot alakít ki, ha a folyó kilép a medréből.
Amikor a vízszint normális, akkor a járatot mezőgazdasági területként használják. Árvíz során pedig a kapuk visszatartják a vizet.
Ám egy évszázados vihar esetén a vízfolyás teljesen megtelik vízzel, a falvak keleti része szigetté alakul. Az építmény ekkor hídként szolgál.
- Meg kell birkóznunk a vízzel, el kell fogadnunk és együtt kell élnünk vele. Erről szól ez a projekt: alkalmazkodás, a tér megteremtése a természet nyilvánvaló változásainak – mondja Kristian Koreman, építész.
Hollandia jó példája a klímaváltozással kapcsolatos ellentmondásos európai hozzáállásnak is. Az ország évtizedekig volt a világ egyik legnagyobb földgázkitermelője.
Korábban azt hitték, ez az energiahordozó ártelmetlanabb, mint a szén, és felhasználását az Európai Unió is szorgalmazta.
De tudósok rájöttek, hogy rövidtávon a földgáz háromszor akkora hatással van a felmelegedésre, mint a szén-dioxid és figyelmeztettek: ha az EU 2035-ig nem vezeti ki ezt az energiahordozót, akkor nem sikerül tartani a párizsi klímamegállapodás céljait.