Az uniós belügyminiszterek hétfői tanácskozása elmélyítette az ellentéteket a nyugati és a keleti tagállamok között – állítják szakértők.
Az uniós belügyminiszterek hétfői tanácskozása elmélyítette az ellentéteket a nyugati és a keleti tagállamok között – állítják szakértők.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A feszültség olyan nagy volt, hogy Németország a pénzügyi alapok megvonásával fenyegette meg a kvótarendszert elutasító államokat.
- A helyzet a következő: most semmi nem történik azokkal, akik elutasítják a kvótarendszert. Ezek rendszerint olyan országok, amelyek jelentős strukturális forrásokat kapnak az Európai Uniótól. Juncker úr azt javasolta, hogy ezek az országok kapjanak kevesebb támogatást és szerintem igaza van – mondta a német belügyminiszter, Thomas de Maizière.
A magyar kormány továbbra is elutasítja a kvótarendszert, amely Budapest szerint nem kezeli a probléma gyökerét.
Magyarország szerint az uniós tervek nem tükrözik a realitást és illúziókra épülnek.
Magyarország elutasítja azt is, hogy frontországgá nyilvánítsa az unió.
- Három kategória van: Az elsőben Németország van a maga jelentős anyagi forrásaival. Vannak azok az országok, amelyek többé-kevésbé követik Berlint, mint Franciaország, vagy Nagy-Britannia. És ott vannak az elutasítóan viselkedő országok, mint Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország vagy Dánia – mondta a Carnegie Europe elemzője, Marc Pierini.
Angela Merkel közben azt kérte, hogy a jövő héten tartsanak uniós csúcstalálkozót a migrációs válság miatt.