Az Európai Bizottság kvótarendszer felállítását javasolja a menekültválság enyhítésére. Az uniós tagállamok között ez alapján osztanák el a
Az Európai Bizottság kvótarendszer felállítását javasolja a menekültválság enyhítésére.
Az uniós tagállamok között ez alapján osztanák el a kontinensre érkező menedékkérőket.
Ezen felül a jövő év végéig 20 ezer jelenleg az unió területén kívűl élő menekültet is befogadnának.
- Sürgősen létre kell hozni egy mechanizmust, amellyel tisztességes arányban lehetne elosztani a menedékkérőket a frontvonalban lévő országokból a többi tagállam irányába – mondta az unió menekültügyi biztosa, Dimitrisz Avramapoulosz.
A menedékkérők több mint fele így négy nagy tagállamba kerülne.
Magyarországra viszont kevesebb, mint két százalékuk érkezne a tervek szerint.
Három ország, Nagy-Britannia, Írország és Dánia viszont nem vesz részt a rendszerben, mert korábban mentességet kaptak a belügyi együttműködés alól.
- Sokan azért bírálják a mostani menekültügyi rendszert, mert nem képes hatékonyan fellépni azok ellen, akik valójában nem jogosultak igénybe venni azt. A javaslatunk értelmében a frontvonalban lévő tagállamok képesek lennének a kérelmek gyors elbírálására. Így azokat, akik nem teljesítik a feltételeket, vissza lehetne küldeni – mondta Frans Timmermans bizottsági alelnök.
A földközi-tengeri őrjáratok hatókörét kiterjesztik.
És az unió megpróbálja felszámolni az emberkereskedő bandák tevékenységét Líbiában.
Szárazföldi hadműveletek azonban nem lesznek.
- Nem tervezünk katonai beavatkozást Líbiában, de tervezünk egy tengeri műveletet, reményeink szerint a líbiai hatóságokkal közösen – mondta Federica Mogherini külügyi főképviselő.
Az Ensz adatai szerint Idén legalább hatvanezren próbáltak a Földközi-tengeren át Európába jutni.
Közülük 1800-an meghaltak.
Ez hússzor annyi áldozat, mint amennyi a tavalyi év azonos időszakában volt.
Az Európai Bizottság új bevándorlásügyi stratégiáját Eugenio Ambrosi-vel, a Nemzetközi Migrációs Szervezet regionális vezetőjével elemezzük brüsszeli stúdiónkban.
Margherita Sforza, Euronews: – A javaslat egy hosszútávú megoldás irányába mutat, vagy Európa továbbra is “vészhelyzet” üzemmódban van?
Eugenio Ambrosi, a Nemzetközi Migrációs Szervezet regionális vezetője: – A szándék az, hogy szerkezeti változtatásokat indítsunk el hosszú távon és azt hiszem, az uniónak van elképzelése arról, hogy hogyan kellene a bevándorlást intézni a 28 tagállamban. Természetesen sok olyan elem van, amelyeket a sietség és a földközi-tengeri események indokolnak. Hiszen valóban vészhelyzet van és emberek halnak meg. De a jelenség valójában egy struktúrális probléma, amit másfajta eszközökkel lehet kezelni, mint a vészforgatókönyvek, vagy a határőrizet kérdése.
Euronews: – Tavaly 170 ezer ember próbált átkelni a Földközi-Tengeren a stratisztikák szerint. Ez négyszer annyi, mint amennyi az azt megelőző évben volt. Nyilvánvaló, hogy nagy baj van Líbiában a polgárháború miatt. De változtak a csempészek módszerei is?
Eugenio Ambrosi, a Nemzetközi Migrációs Szervezet regionális vezetője: – Ezek a bűnbandák nem amatőrökből állnak, hanem professzionális bűnözőkből és nagyon jól szervezettek. Jelentős anyagi hátterük van és ott vannak a facebookon, ahol az áldozataikat toborozzák.
Euronews: – A Líbia partjainál tervezett tengeri műveletek valóban választ adnak a kihívásra?
Eugenio Ambrosi, a Nemzetközi Migrációs Szervezet regionális vezetője: – Ez nagyon kockázatos válasz és kétlem, hogy eredményes lehetne. Nehéz lesz megkülönböztetni az embercsempészek által használt hajókat a helyi halászok bárkáitól, amelyeket a megélhetésük biztosítására használnak. Másrészt a csempészek akkor is találnak majd alternatívát, ha elpusztítják a hajóikat. Nem szabadna azt hinnünk, hogy ezek a csempészek csak Észak-Afrikában működnek, ezek nemzetközi hálózatok határokon átnyúló szervezettel.
Euronews: – Európa 20 ezer menekültet fogad be az unió területén kívűlről. De ez csak csepp a tengerben, ha azt nézzük, hogy több millió szíriai menekült él Libanonban és Törökországban.
Eugenio Ambrosi, a Nemzetközi Migrációs Szervezet regionális vezetője: – Remélem, hogy Európa ennél többet tehet a menekültek elhelyezéséért. Megvan arra az lehetősége és a fejlettségi szintje, hogy több embert fogadjon be. Ráadásul fontos lenne, hogy Európa belépjen azon régiók és országok közé, amelyek 1951 óta aktív befogadók.
