A modern történelemben példa nélküli konstrukció keretében az EU az orosz vagyonokat egy nulla kamatozású jóvátételi hitelbe kívánja irányítani, amely 2026-ban, 2027-ben és esetleg azon túl is támogatná Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteit.
Az Európai Unió meghúzza a határvonalat: miután a Fehér Ház kiszorította őket az Ukrajna sorsáról Oroszországgal folytatott közvetlen tárgyalásokból, az európaiak most vissza akarnak ülni a tárgyalóasztalhoz.
Az egyik kártya, amelyet még ki kell játszaniuk, az orosz központi bank 210 milliárd eurós eszköze, amelyet az uniós szankciók értelmében 2022 februárja óta befagyasztottak.
A modern történelemben példa nélküli konstrukció keretében az EU az orosz vagyonokat egy nulla kamatozású jóvátételi hitelbe irányítaná, amely 2026-ban, 2027-ben és esetleg azon túl is támogatná Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteit.
Kijevet csak akkor kérnék fel a kölcsön visszafizetésére, ha Moszkva befejezi agressziós háborúját, és beleegyezik, hogy kártalanítja az országot ért pusztításért.
Az Oroszország fizetésre kényszerítésének tervét, amely szeptember óta készül, a múlt hónapban majdnem eltérítette az a - mint kiderült, orosz eredetű - 28 pontos terv, amelyet titokban dolgoztak ki amerikai és orosz tisztviselők, és amely a háború utáni keretrendszer kezdeti feltételeit határozta meg.
A dokumentumban tükröződő pontok közül több sokkolta az európaiakat, akik úgy látták, hogy azok nyíltan Oroszországnak kedveznek és hátrányosak Ukrajnának. Távol állt a békeszerződéstől, inkább a kapituláció előjátékának tűnt.
Az európaiak körében meglepetést és haragot váltott ki a terv vitatott 14. pontja, amely azt javasolta, hogy a lekötött orosz vagyont két különálló befektetési eszközre osszák fel, ami mind Washington, mind Moszkva számára lehetővé tette volna az üzleti haszonszerzést.
A Kreml a jóvátétel helyett pénzügyi hasznot húzhatott volna belőle. A 14. pont arra is rávilágított, hogy az amerikai kormányzat Donald Trump elnök vezetésével egyre inkább kereskedelmi szemszögből szemléli a külpolitikát.
Az EU számára a kiszivárgott tervezet arra késztette, hogy szorosabbra zárja a sorokat, és közel tartsa magához a legerősebb befolyását, az immobilizált orosz eszközöket.
"Ha ezt komolyan gondoljuk, nem bízhatjuk nem európai államokra annak eldöntését, hogy mi történjen egy agresszor állam pénzügyi forrásaival, amelyeket jogszerűen, saját jogállamiságunk joghatóságán belül és saját pénznemünkben fagyasztottak be" - fogalmazott Friedrich Merz német kancellár egy szerdán közzétett véleménycikkében. "A most meghozott döntéseink meghatározzák Európa jövőjét".
Eközben Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke előrehaladt, és bemutatta a jóvátételi kölcsön megvalósításához szükséges jogi szövegeket.
A több szálon futó csomag messze legszembetűnőbb eleme egy új törvény, amely megtiltaná az állami vagyon Oroszországnak történő visszaszolgáltatását. Ez a meglévő szankciókkal párhuzamosan működne, és a kiszámíthatóság egy újabb rétegét adná hozzá.
A tilalom az uniós szerződések 122. cikkén alapul, amelyet a múltban a gazdasági vészhelyzetek, például az energiaválság kezelésére használtak. Fontos, hogy a 122. cikk csak minősített többséget igényel, így felülírná az egyhangúsági politikát, amely oly gyakran megakasztja a közös fellépést, és Magyarország kezében hagyja a vétó lehetőségét.
A tilalmat, ha jóváhagyják, 12 havonta felülvizsgálnák, és nagyon magasra tennék a lécet: a vagyontárgyakat akkor szabadítanák fel, ha Oroszország intézkedései "objektíve már nem jelentenek jelentős kockázatot" az európai gazdaságra nézve, és Moszkva "a blokk számára gazdasági és pénzügyi következmények nélkül" jóvátételt fizetett Ukrajnának - áll a szövegben.
A felszabadításhoz újabb minősített többségre lenne szükség.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az orosz eszközök a belátható jövőben továbbra is szilárdan le lennének tiltva, és védve lennének az olyan tagállamok egyéni vétóitól, amelyek külső nyomás hatására esetleg hajlamosak lennének a szakításra.
Az "oszd meg és uralkodj" taktika elveszítené hatékonyságát, és a 210 milliárd euró sorsának rendezésében a 27 tagállam konszenzusa érvényesülne, függetlenül attól, hogy mit írnak egy kiszivárgott dokumentumban vagy mit vitatnak meg zárt ajtók mögött tartott üléseken.
"Ez a jóvátételi hitel (...) pozitívan fog hozzájárulni a béketárgyalásokhoz, mert ez egy olyan tőkeáttétel, amely nagyon világossá teszi, hogy hosszú távra állunk ki Ukrajnával" - mondta von der Leyen a bemutató során.
"Nagyon világos üzenet Oroszországnak is, hogy a háború elhúzódása az ő oldalukon magas árat jelent számukra. Másrészt pedig olyan helyzetbe hozza Ukrajnát, hogy anyagilag biztosítva van (...), így erős pozícióban vannak ezeken a tárgyalásokon".
A Bizottság mégis a vagyontárgyak elsődleges letéteményesének számító Belgium heves ellenállásába ütközik, miközben a belga miniszterelnök, a német kancellár és von der Leyen péntek esti, utolsó előtti pillanatban megtartandó találkozója előtt áll.
Az uniós szakértők szerint a Bizottság sok tekintetben kimerítette az összes mozgásteret, amelyet a szerződések jogi paraméterei biztosíthatnak. Most minden a politikán múlik.