Az Európa Tanács aggódik a magyarországi sajtószabadság miatt. A szervezet jelentése szerint a reklámadó további korlátozást jelent, az újságírók pedig politikai nyomás alatt dolgoznak.
Aggódik a magyarországi sajtószabadság helyzete miatt az Európa Tanács.
Létezik a nyomásgyakorlás
A jogvédő szervezet Emberi Jogi Biztosa júliusi budapesti vizsgálatának megállapításait kedden hozták nyilvánosságra Strasbourgban.
A dokumentumban az áll, egyre több fenyegetés éri a sajtó sokszínűségét.
A jelentés kiemeli, az idén bevezetett reklámadó tovább korlátozza a sajtószabaságot Magyarországon.
A szervezet Emberi Jogi Biztosa szerint a hatóságoknak óvakodniuk kellene az ilyen lépésektől.
Az Európa Tanács szerint bár a budapesti kormány lépéseket tett a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, továbbra is aggasztó az antiszemitizmus és a cigányellenesség Magyarországon.
A Jobbik pedig olyan félkatonai szervezetekkel működött együtt, amelyek részt vettek a cigányság megfélemlítésében – áll a jelentésben.
A dokumentum bírálja a magyar hatóságok menekültekkel szembeni fellépését.
Sokszor indokolatlanul veszik őket őrizetbe és nem segítik a beilleszkedésüket az Európa Tanács szerint.
Az Euronews brüsszeli magyar tudósítója az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosát, Nils Muižnieks-t kérdezte a jelentés részleteiről.
Zsíros Sándor, Euronews: – Ön júliusban járt Magyarországon. Ön szerint az embereknek van lehetőségük a szabad információszerzésre?
Nils Muižnieks, Emberi Jogi Biztos, Európa Tanács: – Elsősorban: a törvények nagyon súlyos szankciókat tesznek lehetővé az újságírókkal szemben különböző szabályok megsértésekor. Szerintem ezt vissza kellene vonni, hiszen ennek negatív hatása van a sajtószabadságra és az emberek hajladóságára, hogy kifejezzék a véleményüket. Másodsorban dekriminalizálni kell a rágalmazást! Az ezért kiszabható büntetésnek arányosnak kell lennie. És van egy olyan rendelkezés a reklámokat illetően, amely – úgy tűnik – csak egyetlen médiacéget, egy televíziót vesz célba.
Euronews: – Az újságírók politikai nyomás nélkül dolgozhatnak?
Nils Muižnieks, Emberi Jogi Biztos, Európa Tanács: – Sok történetet hallottam a nyomásgyakorlásról. Például egy szerkesztőt elbocsátottak, mert kritikus riportot közölt a kormányzó pártról. Vagy rágalmazási ügyeket indítottak több oknyomozó újságíró ellen. Tehát létezik a nyomásgyakorlás. Szerintem a magyar kormány feladata a média sokszínűségének biztosítása és az, hogy komolyan válaszoljanak ezekre az aggodalmakra.
Euronews: – Ön szerint az úgynevezett reklámadó pénzügyi, vagy politikai ügy?
Nils Muižnieks, Emberi Jogi Biztos, Európa Tanács: – Ha a módosított médiaszabályozást és a média sokszínűségét illető aggodalmakat nézzük, akkor ez politikai üggyé válik. És ha egy médiavállalatot jobban érint ez az adó, mint a többit, vagy szinte csak azt az egyet érinti, akkor az sok kérdést vet fel. Például azt, vajon kifejezetten ezt a céget vették-e célba a szabályokkal.
Euronews: – A magyar kormány elítéli a rasszista és antiszemita megnyilvánulásokat. Ez elegendő a megkülönböztetés és a szélsőségek elleni harcban?
Nils Muižnieks, Emberi Jogi Biztos, Európa Tanács: – Nagyon aggaszt a szélsőjobboldali Jobbik párt jelenléte a parlamentben. Ez a párt gyakran használ antiszemita és cigányellenes kifejezéseket és együttműködik olyan félkatonai szervezetekkel, amelyek megfélemlítő akciókban vettek részt romák és más csoportok ellen.
Euronews: – Hogyan látja a menekültek és menedékkérők helyzetét Magyarországon?
Nils Muižnieks, Emberi Jogi Biztos, Európa Tanács: – A legnagyobb probléma szerintem az, hogy túl gyakran alkalmazzák az őrizetbe vételt a menekültek esetében. Úgy tűnik, hogy ezt önkényesen teszik. Nekem nem világos, mi alapján vesznek valakit őrizetbe. Magyarországnak olyan hosszútávú programokat kellene kifejlesztenie, amelyek segítik a beilleszkedést. Máskülönben a menekültek megérkeznek ide, jó eséllyel őrizetbe veszik őket, beadják a menedék-kérelmüket, majd gyorsan továbbállnak. Hiszen nem látnak lehetőséget a beilleszkedésre a magyar társadalomba.
Euronews: – Köszönöm szépen az interjút!