Új kutatások szerint az ipari csirkefarmok elősegítik a gyomorhurutot okozó baktériumok terjedését, miközben a világ csirkepopulációja mintegy 31 milliárd madárra nőtt.
Az ipari baromfitenyésztés több mint százszorosára növelte a Campylobacter terjedését, amely világszerte a gyomor- és bélrendszeri fertőzések leggyakoribb bakteriális kórokozója – derül ki az Oxfordi Egyetem új tanulmányából (forrás: angol).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az intenzív baromfitartás gyökeresen átalakította a világ madárállományait: csirkék milliárdjait koncentrálja sűrű ipari rendszerekbe, amelyek alapvetően formálják át az ökológiai teret – közölték az Ineos Oxford Institute for Antimicrobial Research kutatói, miután 1979 és 2024 között 30 országban mintegy 2800 baktériumgenomot elemeztek csirkékből és vadmadarakból.
A madarak jelentős kórokozó-rezervoároknak számítanak, és ezek a változások komoly következményekkel járhatnak az állatokról emberre terjedő fertőző betegségek terjedésére.
A tanulmány szerzői szerint a csirkék száma az 1960-as évek óta hétszeresére nőtt, és ma mintegy 31 milliárd egyedet tesz ki, ami fokozza annak kockázatát, hogy különböző betegségek környezeti úton átterjedjenek az emberi táplálékláncba.
„Az ipari állattartás a bolygó egyik legnagyobb állati élőhelyét hozta létre. Eredményeink új bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az emberi tevékenység okozta környezeti változások fokozhatják a fertőző betegségek terjedését” – mondta Sam Sheppard, a tanulmány vezető szerzője.
„Ahogy nőtt a csirkepopulációk mérete, azok a baktériumok, amelyek korábban nagyrészt vadmadarakra korlátozódtak, sokkal több lehetőséget kaptak arra, hogy bejussanak a baromfiállományokba, terjedjenek és megtelepedjenek bennük” – tette hozzá.
„Evolúciós következményeik megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a jövőbeli zoonózisokhoz és az antimikrobiális rezisztenciához kapcsolódó kockázatokat.”
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a Campylobacter a hasmenéses megbetegedések négy legfontosabb globális oka közé tartozik. A fertőzések általában enyhék, de a nagyon fiatal gyermekek, az idősek és az immunszupprimált személyek esetében halálos kimenetelűek lehetnek.
A Campylobacter-fertőzés leggyakoribb tünetei közé tartozik a hasmenés, a hasi fájdalom, a láz, a fejfájás, az émelygés és a hányás; a panaszok általában háromtól hat napig tartanak.
A tanulmány szerint az emberi fertőzések legfőbb rezervoárját a baromfi jelenti: az esetek becslések szerint 60–80 százaléka olyan kórokozó-izolátumokra vezethető vissza, amelyek csirkékből származnak.
„Ahogy a Campylobacter-törzsek alkalmazkodnak a baromfiállományokban való élethez, olyan tulajdonságokat vehetnek fel, amelyek segítik őket a nehéz környezeti feltételek túlélésében, beleértve az antimikrobiális rezisztenciához kapcsolódó jellemzőket is” – mondta Oakem Kyne, a tanulmány első szerzője az Oxfordi Egyetemen.
Az antimikrobiális rezisztencia egyre súlyosabb közegészségügyi aggodalom, mivel veszélyezteti a jelenleg rendelkezésre álló kezelések hatékonyságát.
„Annak megértése, hogy a gazdálkodási gyakorlatok miként befolyásolják a baktériumok evolúcióját, fontos lépés az élelmiszer-eredetű betegségek terhének csökkentése felé” – tette hozzá Kyne.