Első ízben szolgáltattak a tudósok bizonyítékot arra, hogy a genetikai adottságok miként befolyásolják a rák kialakulását, hangsúlyozva a személyre szabott ellátás szükségességét.
Sok dohányosnál soha nem alakul ki tüdőrák, miközben vannak olyanok, akik egész életükben nem dohányoznak, mégis megbetegszenek. Ugyanígy, a napfénynek kitett emberek közül sem lesz mindenkinek bőrrákja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Nature (forrás: angol) folyóiratban megjelent új tanulmány közelebb vihet egy régóta fennálló rejtély megértéséhez a rákkutatásban: miért fordul elő, hogy hasonló környezeti kockázatoknak kitett embereknél gyakran drámaian eltérő kimenetelek figyelhetők meg.
„Ez a tanulmány lenyűgöző támpontot ad arra, hogy az öröklött génjeink jelentősen befolyásolhatják, hogyan alakulnak ki a daganatok a DNS-károsodást követően” – mondta egy sajtóközleményben (forrás: angol) Sam Godfrey, a Cancer Research UK kutatási információs vezetője.
A kutatók megállapították, hogy már viszonylag kis mértékű, öröklött genetikai különbségek is megváltoztathatják, miként fejlődnek a daganatok ugyanazon, rákkeltő DNS-károsodás hatására. Szerintük az eredmények rámutatnak arra, hogy a jövőbeli rákmegelőzési és szűrési stratégiák kialakításakor figyelembe kell venni az öröklött genetikai tényezőket és a lakosság sokféleségét.
Az eredmények arra utalnak, hogy az egyén öröklött genetikai háttere segít meghatározni, mely mutációk rögzülnek, hogyan alakulnak a daganatok, és feltehetően azt is, miként reagálnak a kezelésekre.
„Első alkalommal tudtuk megmutatni, milyen mértékben befolyásolja a genetikai háttér egyrészt a mutációs folyamatokat, másrészt azokat az útvonalakat, amelyek a daganat kialakulásához vezetnek” – mondta Duncan Odom, aki a kutatást a CRUK Cambridge Institute-ban vezette, és jelenleg a németországi Heidelbergben működő Német Rákkutató Központban (DKFZ) dolgozik.
A kutatók négy, genetikailag eltérő egértörzset használtak, hogy a humán populációra jellemző sokféleséghez hasonló mértékű különbségeket tükrözzék.
Ezt követően az állatokat azonos dózisban tették ki egy ismert májrák-keltő anyagnak, a dietil-nitrozaminnak, amely megtalálható a dohányfüstben és egyes feldolgozott élelmiszerekben, és amelyről ismert, hogy DNS-károsodást okoz a májsejtekben, olyan mutációkat indítva el, amelyek daganatok kialakulását válthatják ki.
Noha az állatok azonos életkorban – 15 naposan –, ellenőrzött körülmények között ugyanakkora dózisban kapták a rákkeltő anyagot, a daganatok genetikai hátterüktől függően különböző evolúciós útvonalakon alakultak ki. Közel 600 tumort elemeztek, hogy rekonstruálják, miként fejlődtek ezek a rákos elváltozások.
Bár sok daganat végül ugyanazokat a biológiai folyamatokat aktiválta, amelyek elősegítik a rák növekedését, ezt különböző mutációkon és genetikai változásokon keresztül érték el. Ez arra utal, hogy az öröklött DNS nemcsak a rák kockázatát, hanem azt is befolyásolja, hogyan fejlődik a daganat, miután elkezd kialakulni.
Rámutat a személyre szabott ellátás szükségességére
A kutatók szerint az eredmények hatással lehetnek a rákszűrésre és a precíziós orvoslásra.
„Ha a genetikai háttér befolyásolja egyszerre a rákkockázatot és a daganatok evolúciós pályáját, akkor a jövőbeni megelőzési és szűrési stratégiáknak figyelembe kell venniük az öröklött genetikai tényezőket és a lakosság sokféleségét” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Sarah Aitken, a Yale School of Medicine adjunktusa, aki a kutatáson a CRUK Cambridge Institute-ban is dolgozott.
A kutatók azt is felvetik, hogy az öröklött genetikai tényezők befolyásolhatják a daganatos DNS-t célzó kezelésekre adott választ, beleértve a kemoterápia és a sugárterápia bizonyos formáit. „Valószínű, hogy az emberek öröklött genetikai hátterétől függően különbözően reagálnak a daganatterápiás gyógyszerekre, ezért a diagnosztikát és a kezeléseket is ehhez kell igazítanunk” – tette hozzá Aitken.
Ha ez embereknél is igazolódik, megnyithatja az utat a kezelések megválasztására és a kockázatbecslésre vonatkozó, még inkább személyre szabott megközelítések előtt.
„Még további kutatásokra van szükség, hogy megértsük, mindez mit jelent az emberek esetében, de ez az eredmény alapjaiban változtathatja meg a rák keletkezéséről alkotott képünket, és hatékonyabb, pontosabb módszerekhez vezethet a betegség leküzdésében” – mondta Sam Godfrey, a Cancer Research UK kutatási információs vezetője.