Egy átfogó, új nemzetközi tanulmány szerint a plusz évek egyre nagyobb részét rossz egészségben töltjük.
Az elmúlt egy évszázadban drámaian nőtt a várható élettartam, mára 73,8 évre, főként a fertőző betegségek, az anyai és gyermekhalandóság meredek visszaesésének, illetve az idült betegségek megelőzésében és kezelésében elért előrelépéseknek köszönhetően.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy új tanulmány azonban, amely a The Lancet Public Health (forrás: angol) folyóiratban jelent meg, arra jutott, hogy a plusz évek nem feltétlenül telnek jó egészségben. Mivel a várható élettartam növekedése szinte mind a 204 vizsgált országban és területen meghaladja az egészségben eltöltött várható élettartam javulását, a szerzők szerint az egészségügyi rendszereknek a puszta élethosszabbítás helyett a többletévek minőségének javítására kellene helyezniük a hangsúlyt.
Világszerte 2023-ban az emberek életük átlagosan 14,5 százalékát töltötték rossz egészségi állapotban; a kutatók szerint a hosszabb várható élettartamot egyre gyakrabban kísérik nem halálos betegségek és fogyatékosságok.
Azokban az országokban, ahol a legtovább élnek az emberek, több évet töltenek rossz egészségi állapotban is, ami arra utal, hogy a hosszabb várható élettartam a felnőttkoron átívelő betegség- és fogyatékosságidőszakot hosszabbítja meg, ahelyett hogy az élet utolsó éveire tolódna.
2023-ban a leggazdagabb országok lakói életük 15,7 százalékát élték meg rossz egészségi állapotban, míg a szubszaharai afrikai szuperrégióban volt a legkisebb morbiditási rés, 9 év.
Hollandia érte el a legnagyobb abszolút növekedést: az élet rossz egészségi állapotban eltöltött aránya 1990-ben 13,2 százalék volt, 2023-ra pedig 15,7 százalékra emelkedett.
A legnagyobb morbiditási rést – vagyis a rossz egészségi állapotban eltöltött életévek hosszát vagy arányát – az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában mérték.
Ezzel szemben Naurun, a Salamon-szigeteken és Laoszban volt a legkisebb a morbiditási rés, az ott élők töltötték életük legkevesebb évét rossz egészségi állapotban.
Mi áll a különbség hátterében?
A szerzők megállapították, hogy a nem halálos kimenetelű állapotok adják a globális morbiditási rés 57,4 százalékát, mivel meghosszabbítják azt az időt, amelyet az emberek fogyatékossággal vagy csökkent egészségi állapotban töltenek.
Ezen állapotok fő mozgatórugói a mozgásszervi betegségek – például a derékfájdalom –, a mentális zavarok, az érzékszervi betegségek – például az életkorral összefüggő halláscsökkenés – és a nem szándékos sérülések, balesetek voltak.
Az alacsonyabb jövedelmű országokban a táplálkozási hiányállapotok, a légúti fertőzések, a tuberkulózis és az elhanyagolt trópusi betegségek is a fő hozzájárulók közé tartoztak.
A tanulmány több kockázati tényezőt is azonosított, köztük a magas testtömegindexet, a gyermek- és anyai alultápláltságot, a dohányzást, a magas éhomi vércukorszintet és a légszennyezést.
A droghasználat és a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás csak a magas jövedelmű szuperrégióban számított a morbiditási rés tíz vezető kockázati tényezője közé, míg a nem biztonságos szex kizárólag a szubszaharai Afrikában emelkedett ki vezető tényezőként.
Milyen egy egészséges jövő?
A szerzők szerint eredményeik kérdéseket vetnek fel a szociális ellátórendszerek fenntarthatóságáról, valamint az erőforrások megelőzés, kezelés és innováció közötti elosztásáról. Mivel az élet rossz egészségi állapotban eltöltött aránya 1990 óta folyamatosan nő, egyre sürgetőbbé válik a figyelem az egészséges időskor felé fordítása – ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az a folyamat, amelynek során kialakul és fennmarad az a funkcionális képesség, amely lehetővé teszi a jóllétet idősebb korban.
„Eredményeink azt sugallják, hogy a jövőbeni népegészségügyi nyereségek nemcsak abból származnak majd, hogy az emberek tovább élnek, hanem abból is, hogy egészségesebben élnek” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karán működő Egészségügyi Mutatók és Értékelés Intézetének (IHME) igazgatója.
„Az egészséges időskor terén elért előrehaladást nemcsak az élettartam, hanem az egészségben eltöltött életszakasz alapján kellene mérni, nagyobb beruházásokkal a megelőzésbe, a hosszú távú betegségmenedzsmentbe és a krónikus ellátásba, hogy csökkenjen a rossz egészségi állapotban eltöltött évek száma” – tette hozzá Murray.
Gazdasági modellezés szerint az egészség javítása az öregedés célzott befolyásolásával nagyobb pénzügyi hasznot hozhat, mint az élettartam növelése egyes betegségek felszámolásával – érvelnek a tanulmány szerzői.
„Az egészséges időskor javításához nagyobb figyelemre lesz szükség azokra az állapotokra és kockázati tényezőkre, amelyek a fogyatékossággal eltöltött éveket hajtják” – mondta a tanulmány társszerzője, Catherine Bisignano. „Ezek korábbi kezelése megelőzéssel és jobb hosszú távú ellátással érdemi társadalmi, egészségügyi rendszerbeli és gazdasági hatásokkal járhat.”
Ennek érdekében a tanulmány tartós beruházásokat sürget a megelőzésbe, a rehabilitációba, a mentális egészségügyi szolgáltatásokba és a krónikus ellátásba, valamint a segédeszközökhöz való jobb hozzáférés és az integrált, hosszú távú ellátási modellek biztosításába.