Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Hőhullám: a WHO szerint Európa nincs felkészülve a szélsőséges hőségre

Archív felvétel: Turisták egy ventilátornál hűsölnek, miközben sorban állnak a római Colosseumba való belépéshez, 2023. július 18-án.
Archív felvétel: turisták egy ventilátor mellett próbálnak hűsölni, miközben sorban állnak a római Colosseumba való belépéshez 2023. július 18-án. Szerzői jogok  AP/Gregorio Borgia
Szerzői jogok AP/Gregorio Borgia
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztetett, hogy Európának jobban fel kell készülnie az újabb, várhatóan halálos kánikulai hetekre.

A következő hőhullám már az Atlanti-óceán felett formálódik. Portugáliában és Dél-Spanyolországban ezen a héten akár 43 °C-ot is mérhetnek, miközben Franciaország és a Benelux-államok újabb hőhullámra készülnek. Közép-Ázsia egyes térségeiben is 40 °C-os forróságot tapasztalnak.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója keddi közleményében arra figyelmeztetett, hogy Európa nincs felkészülve.

Kluge szerint az európai régió országaiból még a felének sincs terve arra, miként kezelje a hőséggel összefüggő egészségi kockázatokat, amikor az egekbe szökik a hőmérséklet. A WHO ezeket országos hőség-egészségügyi cselekvési tervekként határozza meg.

A WHO Európáért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy minden országnak rendelkeznie kell ilyen tervvel, amely kiterjed a meteorológiai korai riasztásokra, a fokozott kockázatnak kitett csoportok elérésére, valamint az egészségügyi, munkavédelmi, szociális, lakhatási és várostervezési hatóságok közötti együttműködésre.

„Azokban az országokban, ahol jól működő tervek vannak, előre tudják, ki miért felel, mely csoportok vannak a legnagyobb veszélyben, és milyen hőmérsékleti küszöbnél lép életbe az egyes válaszlépések szintje” – mondta Kluge, hozzátéve, hogy a hőhullám érkezése előtt meglévő egyértelmű helyzet az az „életmentő különbség”, amely a szervezett és a reaktív válasz között húzódik.

„Most két fronton zajlik a munka” – fogalmazott. „Egyrészt ki kell javítani mindazt, ami az elmúlt hetekben nem működött, mielőtt a következő hőhullám megérkezik, másrészt olyan egészségügyi rendszereket kell kiépíteni, amelyek nemcsak reagálnak a szélsőséges hőségre, hanem fel is vannak rá készülve” – tette hozzá.

Nyugat-Európából származó előzetes adatok szerint a júniusi forróság miatt több mint 4000 többlethaláleset történt, ami súlyosan megterhelte az egészségügyi rendszereket.

Azért, hogy ne ismétlődjön meg ugyanaz a forgatókönyv, Kluge rendkívüli megbeszélést hívott össze az extrém hőségről, amelyen 41 európai ország, az Európai Bizottság és civil szervezetek képviselői vettek részt, hogy elemezzék az előző hőhullámból levonható tanulságokat.

A WHO európai irodájának vezetője olyan kezdeményezéseket méltatott, mint az olasz halálozási felügyeleti rendszer, Spanyolország médiakommunikációs stratégiája és Ausztria frissített hőségterve.

„Ezek a példák azért fontosak, mert megismételhetők” – mondta Kluge, hangsúlyozva, hogy a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. „Ha a tervek már a válság előtt léteznek és tesztelték őket, életeket mentenek” – tette hozzá.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Tudósok új módszert találnak az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen

Tanulmány: 2036-ra 80 millió nőt érint a meddőség, leginkább a 35 év felettieket

200 ezer teszteletlen, ellenőrizetlen, veszélyes óvszert találnak Európában