Egyre gyakrabban sztrájkolnak az orvosok Európa-szerte, magasabb bért, jobb munkakörülményeket és nagyobb felelősség-elismerést követelve.
Anglia rezidens orvosai júniusban négynapos munkabeszüntetést tartanak, ez lesz a folyamatban lévő bértárgyalások 16. sztrájköre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A sztrájk június 15-én, hétfőn brit nyári idő szerint reggel 7 órakor kezdődik, és június 19-én, pénteken 6:59-ig tart.
A döntés azt követően született, hogy a hét elején tárgyalt egymással az Egyesült Királyság új egészségügyi minisztere, James Murray és a Brit Orvosszövetség (BMA). Murray május elején vette át a tárcát Wes Streetingtől.
Murray már jelezte, hogy nem nyitott további bértárgyalásokra, szerinte a szakszervezet követelései „irreálisak és megfizethetetlenek”.
Jelenleg a rezidens orvosok Angliában kezdő fizetése valamivel 40 000 font (46 150 euró) felett van az Egészségügyi és Szociális Ellátási Minisztérium szerint, míg a tapasztaltabb rezidens orvosok alapbére nagyjából 76 500 font (88 295 euró).
Az orvosok az elmúlt négy évben összesen 33 százalékos béremelést kaptak, idén pedig további 3,5 százalékot. Jelentősen többet kereshetnek, ha plusz órákat vállalnak, késő estig, illetve hétvégén dolgoznak.
A BMA szerint azonban az orvosok reálbére még mindig alacsonyabb, mint 2008-ban volt, ha figyelembe vesszük az inflációt. Ezt az állítást az Egyesült Királyságban használt kiskereskedelmi árindexre (Retail Prices Index, RPI) alapozzák.
„Készek voltunk időt adni Mr. Murraynek, hogy beletanuljon az új feladatába, mielőtt lezárjuk az elődje által félbehagyott munkát” – mondta a BMA rezidens orvosainak vezetője, Jack Fletcher doktor a BBC-nek.
„Ehelyett ugyanazokat az elcsépelt válaszokat kapjuk: semmi konkrétum az új munkahelyekről , és újabb pénz sincs az asztalon. Nem kérhetik tőlünk, hogy heteken át jóhiszeműen tárgyaljunk, majd közöljék, hogy a bérekről nincs miről tovább egyezkedni, és a munkahelyekről sincsenek további részletek ebben a szakaszban.”
A BMA arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályakezdő rezidens orvosoknak gyakran jelentős diákhitel-tartozásuk van, amelynek kamata gyorsan emelkedik, tovább nehezítve anyagi helyzetüket.
Aggodalomra ad okot az is, hogy megfelelő bérek hiányában az orvosok inkább olyan országokba vándorolhatnak ki, mint Ausztrália vagy Kanada, ami tovább növelné a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatra (NHS) nehezedő terheket.
A brit kormány ugyanakkor kitart amellett, hogy az orvosoknak az elmúlt négy évben adott béremelések a közszférában a legmagasabbak között vannak, és további emelések már elvonnák a forrásokat a betegellátástól és az NHS várólistáinak csökkentését célzó kezdeményezésektől.
A kabinet szerint az RPI-t már nem is kellene használni, mivel nem számít hivatalos nemzeti statisztikának. Ha viszont a ma irányadónak tekintett fogyasztóiár-indexet, a Consumer Prices Indexet (CPI) vesszük alapul, a reálbérek visszaesése jóval kisebb.
Orvossztrájkok folytatódnak Európa-szerte
Nemcsak az Egyesült Királyság küzd jelenleg orvossztrájkokkal; más európai országok, például Németország, Spanyolország és Portugália is hasonló problémákkal szembesülnek.
Németországban az egyetemi klinikák orvosai, akiket a Marburger Bund szövetség képvisel, új bérszerződésekről próbálnak megállapodni. Fő követelésük egy 12 hónapra szóló, 8 százalékos béremelés.
Mivel május végén, a második tárgyalási forduló után megakadt az előrehaladás, megállapodás hiányában hamarosan figyelmeztető sztrájkok kezdődhetnek, amelyek érinthetik a nem sürgős kezeléseket, a tervezett műtéteket és ellenőrző vizsgálatokat. További egyeztetéseket június elejére tűztek ki.
Hasonlóképpen, időszakos, országos orvossztrájkok zajlanak Spanyolországban is, a következőt június 15. és 19. között tervezik.
A tiltakozások fő oka a kormány javaslata az Estatuto Marco kerettörvény reformjára, amely a munkafeltételeket befolyásolja. Az egészségügyi dolgozók azonban most külön, kizárólag az orvosokra vonatkozó statútumot szeretnének, heti 35 órás munkaidő-korláttal és a felelősség, illetve a képzés jobb elismerésével.
Portugáliában az Orvosok Nemzeti Szövetsége (FNAM) és más egészségügyi szakszervezetek az általuk „folyamatos pusztításnak” nevezett folyamat, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (SNS) leépítése ellen tiltakoznak.
Ennek oka elsősorban az, hogy az SNS az alacsony bérek és ösztönzők miatt nem tudja vonzani és megtartani a fiatal orvosokat, ami tovább növeli a maradó személyzet terheit. Ők gyakran súlyos létszámhiánnyal és megterhelő extra műszakokkal szembesülnek, ami a betegellátás minőségét is veszélyezteti.