Éghajlatváltozás északra űzi szúnyogokat: Európa és Észak-Amerika chikungunya-gócponttá válik, figyelmeztet új tanulmány
Egy új tanulmány szerint a melegebb hőmérséklet kiterjesztheti a szúnyogok élőhelyét, és világszerte növelheti a csikungunya által veszélyeztetett területek számát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Kínában dolgozó tudósok által készített kutatás, amely a Frontiers in Cellular and Infection Microbiology (forrás: angol) folyóiratban jelent meg, 139 országot vagy régiót azonosított a csikungunya, egy szúnyogok által terjesztett vírusos betegség kockázati övezeteként. Ez a Föld szárazföldi területének 21,3 százaléka.
„A klímaváltozási modellek alapján azonban azt mutatjuk, hogy a vírus tovább terjed észak felé a mérsékelt égövi régiókba, különösen Északkelet-Észak-Amerikába, Közép-Európába és Kelet-Ázsiába” – mondta Ye Xu, a tanulmány társszerzője.
Hogyan változtatja meg az éghajlat a szúnyogok viselkedését?
A csikungunya főként az egyiptomi csípőszúnyog, az Aedes aegypti közvetítésével terjed, amely a trópusi, emberi településeken érzi magát a legjobban.
Az elmúlt években azonban a globális klímaváltozás és a régiók közötti népességmozgás hatással volt a kórokozókat hordozó szúnyogfajok terjedésére, valamint a vírusváltozatok szóródására.
A 2005-2006-os, az Indiai-óceán térségében zajló csikungunya-járvány idején a tudósok olyan mutációt figyeltek meg a vírusban, amely növelte az alkalmazkodóképességét egy másik fajhoz, az ázsiai tigrisszúnyoghoz.
„Mivel ez a szúnyog a sárgaláz-szúnyognál jobban tűri a hűvösebb körülményeket, a melegedés lehetővé teheti, hogy olyan helyeken is megvesse a lábát, ahol korábban túl hideg volt” – mondta Yang Wu, a tanulmány társszerzője.
„Ha a megfelelő szúnyogfajok megtelepednek, nő az esélye a helyi csikungunya-terjedésnek.”
A kutatók azt is kimutatták, hogy a magasabb hőmérséklet felgyorsítja, milyen gyorsan fejlődik a vírus a szúnyog szervezetében. 18 és 28 Celsius-fok közötti hőmérsékleten a vírus nagyjából négyszer-ötször gyorsabban válik fertőzővé, ami növeli a járványok kockázatát.
Milyen messzire terjedhetnek a szúnyogok?
A kutatók szerint a csikungunya mára globális egészségügyi fenyegetéssé vált. Helyi, azaz nem behurcolt terjedésről 114 országban számoltak be, ami a világ népességének több mint háromnegyedét veszélyezteti.
Az esetek halálozási aránya hozzávetőleg 1,3 ezrelék, ami évente mintegy 284 000 rokkantsággal korrigált életév elvesztését jelenti – ez az egészségesen leélt évek száma, amely betegségek vagy fogyatékosság miatt vész el.
A jövőbeli terjedés feltérképezésére a kutatók több tízezer, földrajzi koordinátákkal ellátott előfordulási adat alapján modellezték a csikungunya-vírus és a két vektorszúnyog-faj környezeti igényeit világszerte.
Előrejeleztek, hogyan változhat a jelenlegi elterjedési területük 2100-ig, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által kidolgozott 16 klímamodell-forgatókönyv alapján.
Ezek a forgatókönyvek azt szimulálják, hogyan hathat kölcsönösen egymásra az üvegházhatású gázok kibocsátása és a társadalmi változások 2100-ig.
Bár a betegség pontos terjedése a választott klímamodelltől függött, Észak-Közép-Európa, Északkelet-Észak-Amerika és Kelet-Ázsia következetesen a jövőbeli gócpontok között szerepelt.
A vírus jelenleg sem Európában, sem Észak-Amerikában nem honos; ezekben a térségekben az esetek eddig többnyire trópusi vagy szubtrópusi régiókból érkező utazókhoz köthetők.
A kutatók arra jutottak, hogy a csikungunya földrajzi kiterjedését és járványkockázatát alapvetően a terjesztő vektorok – a vírust hordozó szúnyogok – határozzák meg.
Hogyan készülhetnek fel az országok?
A Pánamerikai Egészségügyi Szervezet adatai szerint 2025-ben világszerte 502 264 bejelentett csikungunya-esetet regisztráltak, 41 országban és területen összesen 186 halálesettel.
A betegség terhe a kutatók szerint a klímaváltozás hatására tovább nő majd, mivel az alapjaiban alakítja át a fertőző betegségek földrajzi mintázatát.
„A lakosságnak nem kell pánikba esnie, de az egészségügyi rendszereknek időben fel kell készülniük” – figyelmeztetett Ye Xu.
A javasolt intézkedések között szerepel a szúnyogpopulációk nyomon követése, az egészségügyi dolgozók képzése a vírus gyors felismerésére, a szúnyogirtás megerősítése és gyorsreagálási tervek kidolgozása még a járványok előtt.
„Ezek a lépések különösen fontosak a mérsékelt égövi régiókban, ahol a betegség eddig nem számított rutinszerű közegészségügyi problémának” – tette hozzá Ye Xu.
A jövőbeli válságok megelőzése érdekében a kockázati övezetbe sorolt országoknak – köztük az Egyesült Királyságnak, Németországnak, az Egyesült Államoknak, Kínának és Japánnak – 2040 előtt prioritásként kell kezelniük a vektorszúnyogok megelőző jellegű megfigyelését és a klinikai diagnosztika képzését – jegyezték meg a szerzők.