Világszerte megvágták a humanitárius segélyeket: átalakul a közegészségügyi vészhelyzetekre adott globális válasz
A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) áll egy jelentős ebolajárvány középpontjában, amely a WHO (Egészségügyi Világszervezet) legfrissebb adatai szerint eddig 220 feltételezett halálesetet és több mint 900 gyanús esetet okozott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A járványt, amelyet a WHO május 16-án nemzetközi horderejű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánított, komoly kihívás elé állítja az ország egészségügyi rendszerét, amelyet a nemzetközi segélyek megnyirbálása és a térség fegyveres konfliktusai már eleve meggyengítettek.
„Ez a járvány egy már így is végletekig kifeszített országot sújt” – mondta Dr. Manenji Mangundu, az Oxfam kongói országigazgatója.
„Az elhúzódó konfliktus és az évek óta tartó segélycsökkentések példátlan mértékű humanitárius válságot mélyítettek el: minden negyedik ember éhezik. Ugyanezek a megszorítások gyakorlatilag védtelenné tették a KDK-t az ebola ellen, meggyengítve azokat a megfigyelőrendszereket, amelyeknek hetekkel korábban észlelniük kellett volna ezt a járványt.”
A Nemzetközi Mentőbizottság arra figyelmeztetett, hogy a finanszírozás csökkentése „veszélyesen” védtelenül hagyta a régiót.
„Az évek óta tartó alulfinanszírozottság és a közelmúltbeli forrásmegvonások miatt számos egészségügyi intézmény nem jut megfelelő védőfelszereléshez, megfigyelési kapacitáshoz vagy ahhoz a frontvonalbeli támogatáshoz, amely a gyors és biztonságos reagáláshoz szükséges” – mondta Heather Reoch Kerr, az IRC kongói országigazgatója.
Hozzátette, hogy a korábban donorok által finanszírozott tevékenységek, például a személyi védőfelszerelést (PPE) tartalmazó készletek biztosítása az egészségügyi intézmények számára, jelentősen visszaszűkültek, és az érintett térségekben számos intézmény alapvető védőeszközök nélkül működik.
Az Egyesült Nemzetek szerint 2026-ban 239 millió ember szorul sürgős humanitárius segítségre, miután 2025-ben súlyos forráscsökkentések sújtották a humanitárius műveleteket, és rekordot döntött a segélymunkások elleni halálos támadások száma.
Humanitárius források: kik vágnak vissza?
A nemzetközi segélyek az elmúlt 50 évben folyamatosan nőttek, és 2023-ban rekordot értek el. Mivel azonban a szükségletek is ugrásszerűen emelkedtek, a külföldi támogatások megvágása ma már számos országot és egészségügyi szervezetet érint világszerte.
2023-ban az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) 33 tagországának hivatalos fejlesztési támogatása (ODA) 229 milliárd dollárt (197 milliárd eurót) tett ki.
2024-re ez az összeg 215 milliárd dollárra (185 milliárd euróra) csökkent – öt évnyi növekedés után ez volt az első visszaesés –, majd 2025-re tovább, 165 milliárd dollárra (142 milliárd euróra).
Legnagyobb donorok: kik adják a legtöbbet?
A humanitárius segélyek, bár évente több milliárd eurót tesznek ki, néhány nagy donor kezében összpontosulnak.
Németország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán és Franciaország a legnagyobb donorok volumen alapján, miközben egy maroknyi északi európai ország továbbra is a nemzeti jövedelméhez mérten a legtöbbet adja.
Az OECD szerint 2025-ben ez az öt ország felelt az ODA‑csökkenés 95,7 százalékáért. Az Egyesült Államok önmagában a visszaesés mintegy háromnegyedét okozta: támogatása 2024-hez képest 56,9 százalékkal esett vissza, ami a valaha mért legnagyobb volumenű csökkentés bármely donor esetében.
Ezek a donorok a megszorítások után is uralták a finanszírozást 2025-ben: együtt továbbra is a teljes segélyáramlás túlnyomó részét adták. Csökkentett költségvetésük azonban jelentősen mérsékelte az alacsony és közepes jövedelmű országok számára rendelkezésre álló forrásokat.
A bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva Norvégia, Luxemburg, Svédország, Dánia és Hollandia járul hozzá a legmagasabb arányban.
Az egyes országokon túl az Európai Unió és tagállamai is részt vesznek a finanszírozásban külön mechanizmusokon keresztül.
Együttesen az EU és 27 tagállama a világ vezető humanitárius donorai: 2025-ben a globális humanitárius segélyek 40 százalékát ők adták.
Az EU 2021–2027 közötti többéves költségvetésében külön sor szerepel humanitárius segélyre, összesen 11,57 milliárd eurós kerettel a hét évre, ami évente mintegy 1,65 milliárd eurónak felel meg.
A 2028–2034-es költségvetésről jelenleg is folynak a tárgyalások.