Európai városok egyes kompjáratai több mérgező légszennyezést okoznak, mint az összes autó együtt ezekben a városokban – figyelmeztet egy új tanulmány.
A fosszilis tüzelőanyaggal működő kompok szó szerint megfojtják Európa kikötőit, miközben a szakértők a villamosítás gyors ütemű bevezetését sürgetik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kompok kulcsszerepet játszanak Európa szigeteinek szárazfölddel való összekapcsolásában, és gyakran a repülés környezetbarát alternatívájaként tekintenek rájuk. Sok hajó azonban elöregedett és erősen szennyező, így a helyieket mérgező légszennyezésnek teszi ki.
A Transport & Environment (T&E) nevű civil szervezet friss tanulmánya szerint 2023-ban önmagában 1 043 európai komp 13,4 millió tonna CO2-t bocsátott ki. Ez éves szinten 6,6 millió személyautó kibocsátásának felel meg.
Barcelona, Dublin vagy Nápoly kikötővárosaiban a kompok több mérgező kén-oxidot (SOx) juttatnak a levegőbe, mint az összes autó együttvéve – figyelmeztet a tanulmány.
A kén-oxidok olyan légszennyező anyagok, amelyek légzőszervi panaszokat válthatnak ki, ronthatják az asztmát, valamint hozzájárulnak a savas esők és a finomrészecske-szennyezés kialakulásához.
Melyek a legszennyezőbb európai kompkikötők?
Az ír főváros, Dublin számít jelenleg Európa legszennyezettebb kikötővárosának a kompokhoz köthető SOx-terhelés szempontjából, utána a kanári-szigeteki Las Palmas, majd a walesi Holyhead következik.
Ez azonban jövőre megváltozik, amikor új kibocsátás-szabályozási övezetek lépnek életbe, amelyek korlátozzák a tengeri üzemanyagokból származó légszennyezést az Atlanti-óceán északkeleti részén. Mivel a Kanári-szigetek nem tartoznak ezen előírások hatálya alá, 2027-re várhatóan Las Palmas lesz a legtöbb légszennyezést kibocsátó kikötő, amelyet Tenerife fővárosa, Santa Cruz követ.
Barcelona Európa legnagyobb CO2-kibocsátású kompkikötője, ahol a kompok 1,8-szor több SOx-ot bocsátanak ki, mint a város összes autója – annak ellenére, hogy a Földközi-tenger térségében már most is érvényben vannak bizonyos korlátozások.
2025. május 1-jétől a teljes Földközi-tenger kénkibocsátás-szabályozási területnek minősül, ami előírja, hogy a hajók az üzemanyag kéntartalmát 0,5-ről 0,10 százalékra csökkentsék. Az intézkedés célja a légszennyezés visszaszorítása és a part menti térségek levegőminőségének javítása.
Megoldást jelenthet a villamosítás?
A T&E szerint az európai kompflotta átlagéletkora 26 év, ami jól mutatja, mennyire sürgető a „tiszta megújulás”.
Jelentésük szerint a teljes vagy részleges villamosítás akár 42 százalékkal is csökkenthetné a kompok CO2-kibocsátását, javítaná a kikötővárosok levegőjét és mérsékelné az üzemeltetési költségeket. Becslésük szerint 2035-re az európai kompflotta legalább 60 százaléka akkumulátoros üzemre állhatna át, és számos útvonal már ma is olcsóbban üzemeltethető elektromos hajókkal.
A svédországi Stockholmban egy hidrofoilos, elektromos kompot tesztelnek, amely akár 94 százalékkal is képes visszafogni a kibocsátást, miközben az utazási időt 55 percről nagyjából 30 percre csökkenti.
Az elektromos kompok szélesebb körű elterjedésének fő akadálya a töltőinfrastruktúra hiánya, a T&E szerint azonban a feladat „kisebb, mint gondolnánk”.
„A kikötők 57 százalékában elegendő lenne 5 MW alatti, kisebb teljesítményű töltőberendezéseket telepíteni az elektromos kompok kiszolgálásához” – teszi hozzá a tanulmány.
„Közösségeket kössünk össze, ne szennyezzük őket”
„A kompok feladata az lenne, hogy közösségeket kapcsoljanak össze, ne pedig az, hogy szennyezzék őket” – mondja Felix Klann, a T&E szakértője. „Túl sok komp éget ma is szennyező fosszilis üzemanyagot, mérgező levegőt pumpálva Európa kikötővárosaiba.”
Klann szerint az európai kompok villamosítása „drasztikusan” csökkenthetné a kibocsátásokat, és „fellélegzést” hozhatna emberek millióinak. Hozzáteszi: „Számos útvonalon már most is olcsóbb elektromos kompokat üzemeltetni, és a következő években egyre több járat válik majd költség szempontjából versenyképessé.
„Mivel az európai kompok átlagéletkora 26 év, most érkezett el az ideje egy tiszta megújulásnak.”