2025-ben több mint 50 nagy széntüzelésű erőművi blokk állt üzembe, szemben az előző évtizedben évente kevesebb mint 20-szal.
Miközben Kína nap- és szélenergia-kapacitásának bővítése 2025-ben soha nem látott ütemre kapcsolt, az ázsiai óriás jóval több szénerőművet helyezett üzembe, mint az elmúlt években – ami aggodalmat kelt afelől, hogy a világ legnagyobb kibocsátója kellő mértékben vissza tudja-e fogni szén-dioxid-kibocsátását a klímaváltozás megfékezéséhez.
Több mint 50 nagy szénerőművi blokk – egyenként legalább 1 gigawatt teljesítményű kazán- és turbinaberendezés – állt üzembe 2025-ben, szemben az előző évtizedben évente kevesebb mint 20-cal – áll egy február 3-án közzétett kutatási jelentésben. Felhasználástól függően 1 gigawatt teljesítmény több százezer, de akár több mint 2 millió háztartást is el tud látni árammal.
Összességében Kína 78 gigawattnyi új szénerőművi kapacitást kapcsolt hálózatra, ami jelentős ugrás az előző évekhez képest – derül ki az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont, amely a légszennyezést és annak hatásait vizsgálja, valamint az energiatendenciákat nyomon követő adatbázisokat fejlesztő Global Energy Monitor közös jelentéséből.
„A beruházások nagyságrendje megdöbbentő” – mondja Christine Shearer, a Global Energy Monitor munkatársa, a jelentés társszerzője. „Kína 2025-ben önmagában több szénerőművi kapacitást helyezett üzembe, mint India az egész megelőző évtizedben.”
Ezzel párhuzamosan a szél- és napenergia-kapacitás még ennél is nagyobb mértékben bővült, ami tavaly enyhén visszaszorította a szén részarányát az összes áramtermelésben. A szénalapú áramtermelés mintegy 1 százalékkal csökkent, mivel a tisztább energiaforrások növekedése teljes egészében fedezte az áramigény tavalyi emelkedését.
Kína 2025-ben 315 gigawattnyi naperőművi és 119 gigawattnyi szélerőművi kapacitást adott a rendszerhez a kormány Nemzeti Energiaügyi Hivatalának statisztikái szerint.
A 2021–22-es áramszünetek indították el Kína szénerőmű-építési hullámát
A szél- és napenergia óriási bővülése óhatatlanul felveti a kérdést: Kína miért épít még mindig szénerőműveket, ráadásul a legtöbb elemzés szerint jóval többet, mint amennyire valójában szüksége lenne?
A válasz összetett.
Kína fejlettségi szintje alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké vagy Európáé, ezért a növekedés fenntartásához több energiára van szüksége. Ahogy az ország 1,4 milliárd lakosa közül egyre többen kerülnek a középosztályba, egyre többen engedhetnek meg maguknak légkondicionálót és mosógépet.
Áram kell ahhoz is, hogy a kínai gyárak folyamatosan termeljenek, és ki tudják szolgálni a mesterséges intelligencia óriási energiaigényét – ez a terület a kormány egyik kiemelt prioritása, mivel az ország technológiai nagyhatalommá válását szolgálja.
A Kína egyes részeit 2021-ben és 2022-ben sújtó áramhiány csak tovább erősítette a régóta meglévő aggodalmakat az energiabiztonság miatt. Néhány gyár átmenetileg leállította a termelést, egy városban pedig időszakos áramszüneteket rendeltek el.
A kormány válasza az volt, hogy jelezte: több szénerőművet akar, ami lavinaszerűen megnövelte az új erőművek építésére vonatkozó kérelmek és engedélyek számát.
Qi Qin, az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont elemzője, a jelentés másik társszerzője szerint ez a 2022–23-as hullám állt a tavalyi kapacitásrobbanás mögött, amikor az új blokkokat hálózatra kapcsolták. „Ha egyszer kiadták az engedélyeket, nagyon nehéz visszafordítani a projekteket” – mondja.
A jelentés szerint tavaly 83 gigawattnyi új szénerőművi kapacitás építése kezdődött meg, ami arra utal, hogy idén is jelentős mennyiségű új kapacitás állhat üzembe.
A túlzott szénkapacitás lassíthatja az átállást szél- és napenergiára
A kormány álláspontja szerint a szén stabil tartalékot jelent az olyan energiaforrások mellett, mint a szél- és napenergia, amelyeket az időjárás és a napszak erősen befolyásol. A 2022-es hiány részben annak a szárazságnak volt betudható, amely súlyosan visszavetette a vízenergia-termelést, Kína nyugati részének egyik fő energiaforrását.
A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, az ország fő gazdaságtervező szerve a tavaly kiadott, a szénerőművek tisztábbá és hatékonyabbá tételéről szóló iránymutatásában azt írta: a szénnek »a következő években is fontos megtámasztó és kiegyensúlyozó szerepet« kell betöltenie.
A Kínai Szénszállítási és -elosztási Szövetség, az ágazat egyik szakmai szervezete a múlt héten közölte: a szénerőművi áramtermelés továbbra is nélkülözhetetlen marad az energiarendszer stabilitásához, még akkor is, ha idővel más energiaforrások váltják fel.
Qin szerint a hatalmas mennyiségű szénerőművi kapacitás kiépítésének kockázata, hogy ez késleltetheti az átállást a tisztább energiaforrásokra. A politikai és pénzügyi nyomás életben tartja ezeket az erőműveket, így kevesebb tér marad más áramtermelő források számára – teszi hozzá.
A jelentés arra szólította fel Kínát, hogy gyorsítsa fel az elöregedett, rossz hatásfokú szénerőművek kivezetését, és a márciusban elfogadandó következő ötéves tervben vállaljon kötelezettséget arra, hogy az energiaszektor kibocsátása 2025 és 2030 között nem emelkedik.
„Az, hogy a szénerőművi kapacitások bővítése végső soron magasabb kibocsátásokhoz vezet-e, attól függ, hogy a szén valóban csak tartalékként és kiegészítő szerepben marad-e, vagy továbbra is alapellátóként használják” – mondja Qin.