Sorsdöntő év az óceánoknak: az Euronews 2026-ra tekint előre, a nyílt tengeri egyezménytől és mélytengeri bányászattól az óceáni csúcsokig és EU tengeri politikájáig.
Miközben 2025-ben jelentős változások történtek az óceánok kormányzásában, 2026 a számvetés pillanata: ekkor válhatnak valóra a legeldugottabb tengeri térségek védelmére tett ígéretek.
Az Euronews áttekinti, mi vár a kék bolygóra a következő évben.
Nagy remények a nyílt tengereken
2026. január 17-től a távoli, szabályozatlan tengerek jogi értelemben már nem lesznek a Vadnyugat.
Ekkor lép hatályba a Nyílt tengeri egyezmény, amelyet bennfentesek BBNJ-megállapodásként emlegetnek. Sorsfordító változást ígér bolygónk legvadabb, legelérhetetlenebb térségeiben, ahol illegális halászat, emberi jogi visszaélések és ökológiai pusztítás zajlott évtizedeken át a láthatáron túl, a nemzetközi jog hatókörén kívül.
Az óceánvédők, például Tiago Pitta e Cunha, azOceano Azul Foundationvezérigazgatója, nem fukarkodnak a dicsérettel. „Civilizációs lépést teszünk előre azzal, hogy a bolygó legnagyobb részét védjük” – mondja az Euronewsnak.
Méretét és hatókörét tekintve nem téved. A nyílt tengerek a világ óceánjainak több mint kétharmadát teszik ki, és mindeddig egyenetlenül, szabályozó testületek foltozott hálóján keresztül kormányozták őket: némelyik a tengerfenékre vagy a kontinentális talapzatra terjed ki, mások a hajózást felügyelik. Az újNyílt tengeri egyezményigyekszik betömni a jogi háló lyukasabb részeit. Lehetővé teszi többek között tengeri védett területek létrehozását a nemzetközi vizeken, a még fel nem fedezett tengeri genetikai erőforrások hasznainak megosztását, környezeti hatásvizsgálat kötelezővé tételét a részes államok számára, és segíti a fejlődő országok kapacitásainak bővítését.
2026 a döntő év, mert ekkor rendezik az első óceánügyi COP-ot, valószínűleg az év későbbi szakaszában, amikor létrejönnek a szerződés gyakorlati megvalósításához szükséges intézmények.
„Az intézményrendszer megfelelő kialakítása, bár nem különösebben lebilincselő téma, rendkívül fontos” – mondja Liz Karan, a a Pew óceánkormányzási programjaigazgatója. A hatása tartós lehet.
„A múlt évtizedek egyes megállapodásaival ellentétben a Nyílt tengeri egyezmény meglehetősen robusztus; sok részletet tartalmaz, így várhatóan évtizedekre meghatározza a természetvédelmi eredményeket” – teszi hozzá.
Az Európai Bizottság az elfogadással is halad, már az asztalon van egy irányelvtervezet annak biztosítására, hogy a BBNJ-megállapodás mindenki számára működjön. Egy bizottsági tisztviselő az Euronewsnak azt mondta, hogy az EU-nak garantálnia kell, hogy a megállapodást „az EU-ban egységes módon hajtsák végre, és egyenlő versenyfeltételeket teremtsen valamennyi tagállam és érdekelt, beleértve a tudományt és a halászatot”.
A javaslatot az Európai Parlament 2025. november 13-án elfogadta, és most a Tanácsban tárgyalják.
Hasznot húzhatnak-e az európai fogyasztók az egyezményből 2026-ban? Vanya Vulperhorst, az illegális halászat és az átláthatóság kampányigazgatója a Oceana Europe, szerint lesz hatása.
„A nyílt tengereken zajlik fenékvonóhálós halászat és más fenntarthatatlan tevékenység” – mondja. „Ezért az egészségesen és jól kezelt területek kijelölése a nyílt tengereken segíti az EU-t abban, hogy fenntarthatóbb tengeri élelmiszert fogyasszon.”
Bár nagyok a remények az új tengeri védett területek (MPA-k) létrehozására, az érvényesítés körüli kételyek továbbra is fennállnak.
„A nemzetközi jognak nincs nemzetközi rendőrsége” – mondja Pitta e Cunha. „De műholdakkal már be lehet azonosítani és nyilvánosságra lehet hozni a szabálysértőket, amit korábban nem lehetett.”
Még a nemzeti felségvizeken kijelölt MPA-kat is éri ipari halászat, ezért ragadt rájuk a „papírparkok” gúnynév. Vulperhorst azok közé tartozik, akik jobb teljesítményre szólítják fel az európai vezetőket.
„Arra kérjük az EU-t, hogy először legyen példamutató, és a saját MPA-it megfelelően védje meg, ezzel mintát adva a nyílt tengereken létrejövő területeknek” – mondja az Euronewsnak.
Elsüllyed vagy felszínen marad a mélytengeri bányászat 2026-ban?
A mélytengeri bányászat engedélyezéséről szóló vita 2026-ban is folytatódik: várhatóan további országok csatlakoznak ahhoz a 40 nemzethez, amely már határozottan nemet mondott a gyakorlatra. Néhányan, például Franciaország, teljes tiltást vezettek be, míg mások, mint Németország és Spanyolország, elővigyázatossági szünetet rendeltek el. Vajon ez a jövőbeli iparág elsüllyed vagy felszínen marad a következő 12 hónapban?
A környezetvédő kampányok hangsúlyozzák, hogy ami a mélytengeren történik, az nem marad ott. A bányászok ugyan képesek lehetnek értékes ásványi erőforrásokat kinyerni a tengerfenékről, de jóval nagyobb felszínt zavarnak meg, mint a szárazföldi bányák, eddig feltáratlan ökoszisztémákat pusztítanak el, és törmelékkel szennyezik a vízoszlopot. Pitta e Cunha kategorikus a mélytengeri bányászattal kapcsolatban.
„Ez az emberiség végső felelőtlensége” – mondja.
Trump amerikai elnök nem így látja, és 2025 áprilisában aláírtegy elnöki rendeletet, amely kimondta, hogy az Egyesült Államoknak „haladéktalanul lépéseket kell tennie a tengerfenék ásványi erőforrásainak felelős fejlesztése felgyorsítására”.
Az Európai Bizottság álláspontja a mélytengeri bányászatról az, hogy a tevékenységet addig tiltsák, „amíg a tudományos hiányosságokat megfelelően nem pótolják”.
„Fontos az óvatosság, amíg nem bizonyítható, hogy a bányászatnak nincsenek káros hatásai” – mondta egy bizottsági forrás az Euronewsnak.
A kérdés akár bíróságon is kiköthet. A nyílt tengerek ásványkincsekben gazdag síkságait az ENSZ Nemzetközi Tengerfenék-hatóságafelügyeli az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) alapján. Az Egyesült Államok azonban nem ratifikálta ezt az egyezményt. Ha az amerikaiak a nemzetközi vizeken megkezdik a tengerfenék-bányászatot, előfordulhat, hogy a nemzetközi jog megsértésének minősül.
A Nemzetközi Tengerfenék-hatóság évek óta egyeztetéseket folytat a mélytengeri bányászat szabályozásáról, ám mindeddig nem született megállapodás a szabályokról. A tárgyalások 2026-ban folytatódnak, és egyre több hang szólítja fel az ISA-t, hogy foglaljon határozott állást a bányászokkal szemben.
Az egyik erősödő érv az, hogy a mélytengeri üledékekben található speciális ásványok és ritkaföldfémek újrahasznosítással visszanyerhetők, a szárazföldön kevésbé romboló módon bányászhatók, vagy egyszerűen helyettesíthetők más, könnyebben hozzáférhető elemekkel a jövő technológiáiban. További érv, hogy egyes nagy fogyasztói márkák és befektetők nyilvánosan kijelentették: nem fektetnek be, és nem használnak a mélytengeri bányászatból származó ásványokat.
Akár így, akár úgy, 2026-ban érdemes figyelni a témát, ahogy az országok koalíciói egyre határozottabban „mellette” és „ellene” táborokra rendeződnek.
Mit várhatunk a 2026-os óceánügyi csúcstalálkozóktól?
A nagy, nemzetközi óceánkonferenciák az elmúlt években békésebb vizeken hajóztak, mint a klímaváltozással foglalkozó rendezvények: a 2025-ös, Nizzában (Franciaország) tartott Egyesült Nemzetek Óceánkonferenciája 64 állam- és kormányfőt vonzott.
Világszerte konszenzus van abban, hogy bolygónk létfenntartó rendszerei az egészséges óceánokra épülnek, és várhatóan az óceánügyek tovább erősödnek a multilaterális napirenden. Plusz motiváció, hogy az óceánvédelem illeszkedik a politikai idősíkokhoz, mivel a szigorúan védett területeken a halállomány és a tengeri élővilág akár öt éven belül is helyreállhat.
A klímaváltozás és a természetromlás továbbra is keretbe foglal minden óceánkormányzási vitát, és várhatóan kulcstémák lesznek a WRI Our Ocean konferenciájánKenya fővárosában, 2026. június 16-án.
Mivel első ízben rendezik afrikai országban, várhatóan nagy hangsúlyt kapnak a part menti közösségek jövőjével kapcsolatos kérdések, a biodiverzitás erősítése, valamint az alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz, például a tengerszint-emelkedéshez és a szélsőséges időjáráshoz.
Az európaiak számára közelebb eső ügyekben a megfigyelők az EU Ocean Pact előrehaladását fogják figyelni. A 2025-ben bejelentett kezdeményezés célja, hogy egy ernyő alá hozza az óceánpolitikákat, például a kék gazdaság élénkítését, az óceánok helyreállításátés a tengeri biztonság garantálását. A Paktum végső soron 2027-ben egy Óceántörvényhez vezet, amely a tengeri térhasználat-tervezési irányelv felülvizsgálata.
A környezetvédők remélik, hogy a törvény végre betiltja a fenékvonóhálós halászatot a part menti vizeken, és jogilag kötelező előírásokkalvédik az európai vizek 30 százalékát, ezek közül 10 százalék szigorú védelem alá kerül. Végül 2026-ban hatályba lépnek az EU Halászati Ellenőrzési Rendelet új követelményei is, amelyek nyomkövető eszközök felszerelését írják elő a 12-15 méteres halászhajókra, és biztosítják, hogy a tengeri élelmiszerekkel kapcsolatos adatok digitálisan haladjanak végig az ellátási láncon.
Az EU óceánpolitikájának hívei a hét napos European Ocean Daysrendezvényen gyűlnek össze 2026. március 2. és 6. között Brüsszelben, valamint a World Conference on Marine Biodiversity konferencián Bruges-ben, Belgiumban, 2026. november 17. és 20. között. Bőven lesz alkalom megvitatni, hogyan védjük, őrizzük meg, állítsuk helyre és védelmezzük közös óceánjainkat az őket érő sokféle nyomással szemben.