A súlyos légszennyezettség miatt csütörtökön Szarajevóban repülőjáratokat töröltek, a szülőket arra kérték, hogy ne engedjék iskolába a gyerekeket, és megtiltották a szabadtéri építési munkákat.
Szarajevóban a téli hónapokban hagyományosan súlyos a légszennyezettség, elsősorban a lakások fűtése és a közlekedés okozta kibocsátás miatt. A város hegyekkel körülvett völgyben fekszik, ahol szélcsend esetén a szennyezett levegő napokig is megrekedhet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Több járatot töröltek a szarajevói repülőtéren, a reggeli csúcsforgalomban pedig a rossz látási viszonyok miatt lassan haladtak csak az autók. Néhány szarajevói lakos maszkot viselt, hogy védekezzen a mérgező levegő ellen.
A szarajevói levegő minőségét „egészségtelennek” minősítették
A svájci levegőminőségi technológiával foglalkozó IQAir csütörtökön „egészségtelennek” sorolta be Szarajevó levegőminőségét. A város gyakran a gyenge levegőminőségű helyek globális listájának élén áll.
A hatóságok szerdán kitiltották Szarajevó belvárosából a 3,5 tonna feletti teherautókat, valamint azokat az autókat és teherautókat, amelyek nem felelnek meg az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak. A szabadtéri építési munkák mellett a nyilvános összejöveteleket is betiltották.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a PM2,5-ös – a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, finom, belélegezhető – részecskéknek való kitettség Szarajevóban, Bosznia más nagyvárosaiban és a Nyugat-Balkán egyéb részein a légúti fertőzések gyakoribbá válásához, valamint daganatos és szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, továbbá korai halálozáshoz vezetett.
„Rendszerszintű megoldásra van szükség”
Enis Krecinic, az állami meteorológiai intézet légszennyezés ügyeivel foglalkozó szakértője szerint Szarajevóban a mérgező részecskék szintje olykor tízszer magasabb a kívánatosnál. Megjegyezte, hogy nem valószínű, hogy a helyzet a közeljövőben megváltozik.
„Rendszerszintű megoldásra van szükség” – mondja, hozzátéve, hogy mintegy 40 000 háztartásnak időre van szüksége, hogy „környezetbarát alternatív fűtési rendszerekre” álljon át.
Számos balkáni ország gyenge környezetvédelmi múlttal rendelkezik, noha az EU-tagsághoz való közeledés során ígéretet tettek a helyzet javítására. A balkáni folyók gyakran a hulladéktól eltömődnek, az újrahasznosítás szinte nem létezik, miközben sok városban a féktelen építkezés visszaszorította a zöldfelületeket.
A szomszédos Szerbia fővárosában, Belgrádban csütörtökön a levegőt „az érzékeny csoportok számára egészségtelennek” minősítették.