Az újrahasznosított poliésztert vizsgáló kutatás megállapította, hogy az újrahasznosított műanyagból készült, állítólag „zöld” anyagok valójában súlyosbítják a mikroműanyag-szennyezést.
A világ legnagyobb divatóriásai közül többnek is „greenwashing” vádat szegeztek egy, a mikroműanyag-szennyezést feltáró vizsgálat nyomán.
Az elmúlt években az újrahasznosított poliészter gyökeresen átalakította a divatipart, amelyet a környezettudatos vásárlók gyakran a Szent Grálnak tartanak.
Olyan ismert márkák, mint a H&M, az Adidas, a Puma és a Patagonia a fenntarthatóság jegyében már szinte teljes egészében áttértek a szűz poliészterről az újrahasznosítottra, és sok más cég is teljes átállást ígér 2030-ig.
Csakhogy a Changing Markets Foundation megbízásából a törökországi Çukurova Egyetem Mikroplasztikakutató Csoportja által végzett kutatás szerint a nagy zöld terv súlyosan visszafelé sült el.
Hogyan súlyosbítja az újrahasznosított poliészter a mikroműanyag-szennyezést
Ágazati adatok szerint az újrahasznosított poliészter 98 százaléka műanyag palackokból készül, nem pedig textilhulladékból.
Sok márka ezt „körforgásosságként” értékesíti. A Nike például azt állítja, hogy a műanyag palackokból készült újrahasznosított poliészter használatával „csökkenti a hulladékot”, mivel évente mintegy egymilliárd palackot térít el a hulladéklerakóktól és a vízfolyásoktól.
Hasonlóan fogalmaz az Adidas is: a vállalat szerint a termékeiben használt újrahasznosított műanyag kulcsszerepet játszik abban, hogy „elkerüljük a műanyaghulladékot és megállítsuk a világ óceánjainak szennyezését”.
Egy friss tanulmány azonban azt találta, hogy az újrahasznosított poliészter mosás közben átlagosan 55 százalékkal több mikroműanyag-részecskét bocsát ki, mint a szűz poliészter.
Ezek a részecskék ráadásul csaknem 20 százalékkal kisebbek, így könnyebben jutnak a környezetbe és okoznak kárt.
Kik a felelősök a divatiparban?
A vizsgálat öt nagy márka, az Adidas, a H&M, a Nike,Sheinés a Zara néhány ruhadarabjára összpontosított. A mintában pólók, felsők, ruhák és rövidnadrágok szerepeltek.
A kutatók szerint a Nike poliészter ruházata bizonyult a legszennyezőbbnek, mind a szűz, mind az újrahasznosított anyag esetében. A márka újrahasznosított poliésztere átlagosan grammonként több mint 30 ezer szálat hullajtott a mintadarabokból, ami majdnem a négyszerese a H&M átlagának, és több mint a hétszerese a Zaráénak.
A Shein újrahasznosított poliésztere nagyjából ugyanannyi mikroműanyagot hullajtott, mint a márka szűz poliészter ruházata. A kutatók felvetették, hogy egyes mintadarabokat tévesen jelölhettek újrahasznosítottként.
A fast fashion óriást már korábban is jelentős, összesen 40 millió eurót elérő bírságok sújtották kamu leárazások és félrevezető környezetvédelmi állítások miatt.
„Fenntarthatósági fügefalevél”
Urska Trunk, a Changing Markets Foundation munkatársa úgy fogalmazott: „A divatipar zöld megoldásként adta el az újrahasznosított poliésztert, eredményeink azonban azt mutatják, hogy ezzel csak tovább mélyíti amikroműanyag-szennyezésproblémáját.”
„Ez megmutatja, mi is valójában az újrahasznosított poliészter: fenntarthatósági fügefalevél, amely eltakarja a divatipar egyre mélyülő függését a szintetikus anyagoktól.”
Trunk szerint az „okosabb tervezési finomhangolások” aligha oldják meg a válságot, ezért szerinte lassítani és fokozatosan kivezetni kell a szintetikus szálak gyártását, és meg kell állítani, hogy a műanyag palackokból „eldobható” ruhák készüljenek.
A H&M és az Adidas reagál a „greenwashing”-vádakra
Az Euronews Green a jelentés megjelenését követően megkereste mind az öt, név szerint említett vállalatot**.** A H&M közölte, hogy üdvözöl minden olyan tanulmányt, amely előreviszi a divatipart, és jelezte, hogy osztja a szálrészecskékkel kapcsolatos környezeti aggodalmakat.
A vállalat szóvivője szerint a H&M Group már dolgozik a kihívás kezelésén: olyan gyártási eljárások kutatására összpontosít, amelyek csökkentik a szálleválást, és olyan szövetekre és fonalakra, amelyeknél minimális a leválás. Emellett céljuk az újrafelhasználási és újrahasznosítási technológiák fejlesztése, valamint a mosógépszűrők fejlesztésének támogatása.
A szóvivő hozzátette: „A poliészter jelenleg anyagfelhasználásunk körülbelül 22 százalékát adja, miközben a pamut maradt a legnagyobb mennyiségben használt alapanyagunk.” „Az iparágnak továbbra is szüksége van szintetikus anyagokra termékeink funkcionalitásának biztosításához.”
A H&M hozzátette, hogy minden szál hatással van a környezetre, és szerintük inkább „megoldásokba és innovációkba” kell befektetni, nem pedig teljesen leállítani bizonyos anyagok használatát.
Az Adidas megvédte az újrahasznosított poliészter használatát, arra hivatkozva, hogy ennek szén-dioxid-lábnyoma jelentősen alacsonyabb, mint a szűz poliészteré.
Egy szóvivő az Euronews Greennek azt mondta: „A rendelkezésre álló tudományos vizsgálatok többsége nem mutat különbséget az újrahasznosított és az új szálak között a mikroszálak leválása tekintetében.”
„A száltöredezést számos tényező befolyásolja, például a fonal specifikációja, a festési technológia, a bevonat és az anyagszerkezet. A szál típusa csak egy ezek közül.”
A Zara, a Shein és a Nike nem reagált azonnal a megkeresésre.