A sebezhető nemzetek megpróbálnak szilárdabb jogi keretet teremteni az éghajlat-változási intézkedésekhez.
HIRDETÉS
Szerdán az ENSZ legfelsőbb bírósága mérföldkőnek számító tanácsadói véleményt ad ki, amelyben meghatározza az országoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos jogi kötelezettségeit.
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) döntése egyben következményeket is megállapít azon államok számára, amelyek kibocsátása károsította a bolygót.
Jogi szakértők szerint ez a legjelentősebb a nemzetközi éghajlatvédelmi joggal kapcsolatos legújabb döntések sorában , és hatással lehet a kormányokra és a vállalatokra világszerte.
Jotham Napat, a Vanuatui Köztársaság miniszterelnöke a döntés előtt azt mondta, hogy ez nem csupán egy jogi mérföldkő, hanem "meghatározó pillanat a globális éghajlati igazságossági mozgalomban, és a remény jelzőfénye a jelen és a jövő generációi számára".
Mit kérdeznek az ICJ-től?
A történet a csendes-óceáni szigeteki diákok 2019-es kampányával kezdődött, amely arra szólította fel a kormányokat, hogy forduljanak az ICJ-hez, hogy tisztázzák az államok nemzetközi jog szerinti éghajlati kötelezettségeit. Vanuatu és több mint 130 másik nemzet támogatásával az ENSZ Közgyűlése 2023 márciusában hivatalosan az ICJ elé terjesztette a kérdéseket.
Az ICJ-t az ENSZ két kérdés megválaszolására kérte fel.
Először is, milyen kötelezettségei vannak az államoknak a nemzetközi jog szerint az éghajlatváltozás kezelésére a jelenlegi és a jövőbeli generációk számára? Másodszor, milyen jogi következményekkel kell szembenézniük azoknak az államoknak, amelyek nem teljesítik ezeket a kötelezettségeket, és ezzel súlyos éghajlati károkat okoznak?
A tavaly decemberi meghallgatásokon az ICJ több mint 100 országot és szervezetet hallgatott meg, és további mintegy 150 országtól érkeztek írásbeli nyilatkozatok vagy észrevételek, így ez volt a legnagyobb ügy, amely valaha az ENSZ legfelsőbb bírósága elé került.
Bár a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményei nem kötelező érvényűek, jelentős jogi súlyuk és tekintélyük van.
Dávid és Góliát csatája
Az ügyet "Dávid és Góliát" csatájának nevezték, mivel a sebezhető nemzetek megpróbálnak szilárdabb keretet teremteni az éghajlat-változási intézkedésekre vonatkozó egyértelmű nemzetközi jogi kötelezettségek meghatározására.
"Azért fordultunk a Bírósághoz, hogy tisztázzuk, mit követel meg a nemzetközi jog az államoktól, mert az olyan mechanizmusokba vetett bizalmunk, mint az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás, nem generálják elég gyorsan azokat az intézkedéseket, amelyekre a világnak sürgősen szüksége van" - mondta Napat.
A csendes-óceáni nemzetek végignézték, ahogy az éghajlatváltozás miatt eltűnik a szülőföldjük. Tuvalu lakosságának több mint egyharmada az év elején klímamigrációs vízumot kért, Naurun pedig a kormány elkezdett útleveleket árulni tehetős külföldieknek, hogy pénzt gyűjtsön az esetleges áttelepítési erőfeszítésekre.
Vanuatu-t is sújtják az erősödő ciklonok, a tengerek emelkedése és a sós víz behatolása, ami veszélyezteti a lakosok életmódját.
"Megerősítést kértünk arról, hogy az államok jogi kötelezettségei kiterjednek az éghajlattal kapcsolatos intézkedéseikre, különösen akkor, ha ezek az intézkedések a határokon túl is kárt okoztak" - tette hozzá Napat.
Néhány nagy szennyező azonban amellett érvelt, hogy elegendő a jelenlegi nemzetközi jogi keret, amelynek alapján a párizsi megállapodás született. Érvelésük szerint nincs szükség új iránymutatásokra arról, hogy az országoknak mit kell tenniük.
Hogyan befolyásolhatja a Nemzetközi Bíróság ítélete a globális éghajlatvédelmi fellépést?
Az ítélet várhatóan egyértelmű jogi hivatkozási alapot nyújt majd, amely meghatározza az országok nemzetközi jog szerinti éghajlatvédelmi kötelezettségeit.
Sokan úgy vélik, hogy ez segíthet a veszteségek és károk finanszírozásának felgyorsításában, ambiciózusabb célok kitűzésében az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozóan, és az elkövetkező évek nemzetközi éghajlati tárgyalásainak alakításában - beleértve az idén Brazíliában megrendezésre kerülő COP30 konferenciát is.
A tanácsadói véleménynek jelentős hatása lesz az éghajlatvédelmi ügyekben a világ bíróságain hozott ítéletekre is.
"A Bíróság kedvező véleménye megerősítheti, hogy az államoknak régóta fennálló jogi kötelezettségeik vannak az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre, beleértve az emberi jogokban és a környezetvédelmi jogban gyökerező kötelezettségeket is. Tisztázhatná, hogy milyen jogi következményekkel járhat az olyan államok számára, amelyek nem teljesítik ezeket a kötelezettségeket. Hatékony eszközt biztosíthatna a bíróságok, a közösségek és a tárgyaló felek számára világszerte, hogy jogorvoslatot keressenek az éghajlattal kapcsolatos igazságtalanságok miatt. Támogathatná a sebezhető nemzeteket az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozás, a technológia és a veszteség- és kárenyhítési támogatás biztosításában. Segíthetne abban, hogy a globális válaszlépések az ígéretek helyett az elszámoltathatóság felé mozduljanak el" - mondta Vanuatu miniszterelnöke.