A "csendes gyilkos", a június-júliusi hőhullám a becslések szerint sokkal több emberéletet követelt, mint a tavalyi valenciai áradások - állapítja meg egy friss gyorselemzés.
HIRDETÉS
A legutóbbi hőhullám során 12 európai városban becslések szerint 1500 ember halt meg az ember okozta éghajlatváltozás miatt - derült ki egy gyorsfelmérésből.
Az Imperial College London és a London School of Hygiene & Tropical Medicine tudósai szerint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt a hőhullámok akár 4°C-kal is melegebbek lettek Európában, és ez megháromszorozta a június 23. és július 2. között tartó hőség okozta halálesetek számát.
Ez az első alkalom, hogy gyorselemzést - egy olyan tanulmánytípust, amely az éghajlatváltozásnak egy szélsőséges időjárási eseményre gyakorolt hatását méri - végeztek egy hőhullámra vonatkozóan. Mivel az elemzés csak egy tucat városra terjed ki, a kutatók becslése szerint a halálos áldozatok száma Európa-szerte több tízezerre tehető.
"Ez azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás abszolút megváltoztatja az extrém hőséget, de még mindig alig ismerik fel" - mondta Dr. Friederike Otto, a londoni Imperial College Környezetpolitikai Központjának klímatudományi professzora.
"Ha továbbra is a fosszilis tüzelőanyag-ipar kívánságait követjük, és tovább késleltetjük a komoly csökkentést, egyre több ember fogja elveszíteni az életét, és mindezt csak egy apró, gazdag, hangos és befolyásos kisebbség anyagi hasznára."
Hogyan lehet megbecsülni a hőhullám okozta halálesetek számát?
Ahhoz, hogy megbecsüljék, hány ember hőség okozta halálához vezetett az éghajlatváltozás, a kutatók először történelmi időjárási adatokat elemeztek, hogy megnézzék, milyen lett volna a hőmérséklet egy olyan világban, amely nem melegedett volna 1,3°C-kal.
A klímaváltozás - amelyet elsősorban az olaj, a szén és a gáz elégetése, és jóval kisebb mértékben az erdőirtás okozott - 1-4°C-kal tette forróbbá a hőhullámot, állapították meg. Emellett a hőhullámok már jóval korábban, júniusban lecsapnak.
Az EU éghajlatváltozással foglalkozó szolgálatának, a Copernicusnak a szintén frissen közzétett külön kutatása azt mutatja, hogy 2025 júniusa volt az ötödik legmelegebb június Európában, amelyet két jelentős hőhullámmal jellemeztek. A második, június 30. és július 2. közötti esemény során a felszíni levegő hőmérséklete több országban meghaladta a 40 °C-ot, Spanyolországban és Portugáliában pedig 46 °C-ig emelkedett.
A World Weather Attribution csapata ezután korábbi kutatásokat használt fel a hőség és a napi halálesetek száma közötti kapcsolatról, függetlenül az okoktól, 12 várost vizsgálva. Megbecsülték a hőség okozta halálesetek számát mind a közelmúltbeli hőhullám, mind egy hipotetikus hűvösebb esemény tíz napja alatt.
A tanulmány becslése szerint a városokban - Lisszabontól Budapestig - mintegy 2300 ember halt meg a szélsőséges hőmérsékletben. Ha nem melegedett volna fel az éghajlat, akkor körülbelül 1500-zal kevesebb többlethalálozás történt volna, vagyis a többlethalálozások 65 százaléka mögött az éghajlatváltozás áll.
"Bár a hőhullám okozta halálesetek száma becsült érték, mivel lehetetlen valós idejű statisztikákat kapni, de a megfelelő nagyságrendben van - ahogyan azt számos, szakértői értékeléssel ellátott tanulmány is kimutatta" - mondta Dr. Otto az újságíróknak.
Hol követelte a hőhullám a legtöbb emberéletet?
A becslések szerint a hőség okozta halálesetek közül 317 haláleset Milánóban, 286 Barcelonában, 235 Párizsban, 171 Londonban, 164 Rómában, 108 Madridban, 96 Athénban, 47 Budapesten, 31 Zágrábban, 21 Frankfurtban, 21 Lisszabonban és 6 Sassariban az éghajlatváltozás következménye - derül ki az eredményekből.
Ez azt jelenti, hogy a halálos áldozatok valószínűsíthető száma magasabb volt, mint más közelmúltbeli katasztrófáké, beleértve a tavalyi valenciai árvizet (224 halálos áldozat) és a 2021-es északnyugat-európai árvizet (243 halálos áldozat).
Bár a legtöbb többlethalálozás Milánóban történt, a becslések szerint a legnagyobb arányban Madridban következett be, 90 százalékban, mert a hőmérsékletet gyorsan lépte át azt a küszöbértéket, ahol a hő okozta halálozás gyorsan növekszik.
Ennek egyik oka Madrid központi fekvése Spanyolországban - magyarázzák a kutatók. Minél távolabb van a parttól, annál erősebb az "éghajlatváltozás jele" a szélsőséges hőségben - mivel az óceán lassabban melegszik, mint a szárazföld. Lisszabon ezzel szemben profitált abból, hogy tengerparti fekvésű.
"Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a hőmérséklet minden tized fokos emelkedése óriási különbséget jelent - legyen az 1,4, 1,5 vagy 1,6 °C" - mondja Dr. Garyfallos Konstantinoudis, a londoni Imperial College Grantham Institute - Climate Change and the Environment oktatója. "Ezek a látszólag apró változások forróbb hőhullámokat és a hő okozta halálesetek hatalmas növekedését fogják eredményezni".
A tanulmány szerint az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható halálesetek 88 százalékát a 65 éves vagy annál idősebb emberek tették ki, ami rávilágít arra, hogy a hőhullámok idején az alapbetegségben szenvedők vannak leginkább kitéve az idő előtti halálozás veszélyének.
Az éghajlatváltozás okozta árvizekkel és erdőtüzekkel ellentétben a hőhullámok csendes gyilkosnak számítanak.
"A hőhullámokban elhunyt emberek többsége otthon vagy a kórházakban hal meg, mivel a szervezetük túlterhelté válik, és enged a már meglévő egészségügyi állapotoknak [mint például a szívbetegség, a cukorbetegség és a légzési problémák]" - mondja Dr. Malcolm Mistry, a London School of Hygiene & Tropical Medicine adjunktusa.
De minden korosztálynak komolyan kell vennie a veszélyt - ellentétben azzal, amit a média egyes képei sugallnak a strandon játszadozó emberekről. "Sokan úgy érezhetik, hogy legyőzhetetlenek, pedig nem azok" - mondja Dr. Otto.
Az európai országok szigorítják hőségvédelmi intézkedési terveiket
A kutatók megjegyzik, hogy Európában előrelépés történt a hőségvédelmi cselekvési tervek kidolgozása terén. Ezek a nemzeti tervek meghatározzák a veszélyesen magas hőmérséklet előtt és alatt végrehajtható intézkedéseket, és a hatóságok egyre jobban terjesztik az ezzel kapcsolatos információt is.
Ahhoz azonban, hogy megvédjük az embereket a veszélyesebb hőhullámoktól, elengedhetetlenek a városi hőszigethatás csökkentésére irányuló hosszú távú stratégiák - például a zöld és kék területek bővítése -, valamint a rövid távú intézkedések, például a hűtési központok és a kiszolgáltatott polgárokat támogató rendszerek - teszik hozzá.
Végső soron a legjobb és leghatékonyabb intézkedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése. "Az egyetlen módja annak, hogy az európai hőhullámok ne váljanak még halálosabbá, az, ha felhagyunk a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével" - mondja Dr. Otto.
"A felmelegedő éghajlat biztosan rontja a hőhullámokat" - jegyzi meg Richard Allan, a brit Readingi Egyetem klímatudományi professzora, aki nem vett részt az elemzésben.
"A közösségeknek alkalmazkodniuk kell az egyre veszélyesebbé váló világhoz az ellenállóbb infrastruktúra és a jobb figyelmeztető rendszerek révén, ugyanakkor az időjárási szélsőségek súlyosbodását csak az üvegházhatású gázok gyors és masszív csökkentésével, a társadalom valamennyi ágazatának együttműködésével lehet megfékezni."
Dr. Chloe Brimicombe, a Királyi Meteorológiai Társaság éghajlatkutatója hozzátette: "Az ehhez hasonló kutatások fontosak, és egyre inkább felhasználásra kerülnek az éghajlatvédelmi peres ügyekben, amelyekben csoportok országokat és vállalatokat perelnek be az éghajlatváltozás miatt." Az éghajlatváltozással kapcsolatos perekben.