A globális felmelegedés következményei közvetlen hatással lesznek az emberi életre.
HIRDETÉSA nyarat szélsőséges hőhullámok és példátlan erdőtüzek jellemezték. A szakértők nagyon aggódnak, hogy fordulóponthoz érkeztünk.
— Ami számomra nagyon aggasztó, az a hőingadozások alakulása, aszályokat és tüzeket látunk. Ez persze természetes dolog, de egyre rosszabb és rosszabb. De ami a legjobban aggaszt, az a szélsőséges hőség kialakulása, mert, egy ponton eljutunk oda, ahol az emberek már nem tudnak túlélni, legalábbis légkondicionálás nélkül – mondta Johannes Lelieveld, a Max Planck Intézet kutatója.
— Földrajzi értelemben, most hol a legrosszabb? - kérdezte Efi Kucokoszta, az Euronews riportere.
— A hőséget tekintve egyértelműen a Közel-Kelet, a Földközi-tenger keleti része és Észak-Afrika, mert ott már most is nagyon meleg van. Ez pedig a nedvesség hiányával függ össze, így nincs párolgás, ami hűtene. És az Afrikát az ázsiai monszunnal összekötő nagy kiterjedésű cirkuláció is azt eredményezi, hogy ez a régió nagyon gyorsan melegszik. A nyugat-európai országoknak sok problémájuk lesz az árvizekkel, mert több lesz az eső. Nálunk tehát kevesebb eső lesz, náluk pedig több. Tehát még ha a tél kevésbé lesz kemény is, mint a múltban, ami talán előnynek tekinthető, más dolgok is befolyásolják majd ezeket az országokat – mondta Johannes Lelieveld, a Max Planck Intézet kutatója.
— Ez még visszafordítható? - kérdezte Efi Kucokoszta, az Euronews riportere.
— Ez nem igazán visszafordítható, tehát nem lehet visszafordítani a negatív éghajlatváltozást, mert ehhez az kellene, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben valóban csökkenjen. Talán lesz olyan technika, amellyel eltávolíthatjuk a légkörből, de ez nagyon drága lesz, enélkül viszont az éghajlatváltozás marad, mert nagyon hosszú távú folyamat. Tehát az egyetlen dolog, amit tehetünk az az, hogy megakadályozzuk a további klímaváltozást, és alkalmazkodunk a már bekövetkezett hatásokhoz – mondta Johannes Lelieveld, a Max Planck Intézet kutatója.