A szerzők visszavonták a 2024-ben megjelent klímatanulmányukat, miután elismerték, hogy adathibák miatt túlértékelték a saját megállapításaikat.
A klímaváltozás katasztrofális költségeit vizsgáló, nagy visszhangot kiváltó tanulmányt visszavonták, miután módszertanát erős bírálatok érték.
A tavaly áprilisban a Nature-ben publikált tanulmányt több mint 300 000 alkalommal tekintették meg, és számos kiadvány idézte, köztük a Forbes és a Reuters.
Ugyanakkor tegnap (december 3-án) a Potsdami Klímakövetkezmények Kutatóintézet (PIK) kutatói elismerték, hogy adatbeli hibák miatt némileg túlbecsülték eredményeiket, hozzátéve, hogy a változtatások „túl jelentősek” egy egyszerű helyesbítéshez. Ez idén a hatodik, a Nature által visszavont cikk.
Mit rontott el a klímatanulmány
A tanulmány eredetileg azt vetítette előre, hogy a klímaváltozás 2050-re 19 százalékos visszaesést okoz a globális jövedelemben. Az átértékelt elemzés ezt az arányt most 17 százalékra teszi.
A szerzők azt is megállapították, hogy 99 százalék az esély arra, hogy az évszázad közepére többe kerül a klímaváltozás okozta károk orvoslása, mint az ellenálló képesség kiépítése. Az új, még nem lektorált elemzés ezt az arányt 91 százalékra csökkentette.
A tanulmány legfelkapottabb megállapítása, amely tavaly világszerte címlapokra került, az volt, hogy a klímaváltozás 2049-re évente 38 billió dollárba (körülbelül 32,54 billió euróba) kerülne. Ez most 32 billió dollárra (körülbelül 27,4 billió euróra) csökkent.
A kutatók szerint az alacsonyabb számítás annak tudható be, hogy a klímaváltozás okozta károk egyenlőtlenül oszlanak meg a világban, a szegényebb régiók pedig százalékosan nagyobb veszteségeket szenvednek.
„Ez dollárban kifejezve alacsonyabb globális károkat eredményez” – közölte a PIK.
Ez azt is jelenti, hogy az évszázad közepén a dollárban számolt éves globális klímakárok nagyjából ötször magasabbak (nem hatszorosak, ahogy az eredeti számítás mutatta), mint a a globális felmelegedés 2 °C-ra korlátozásához kapcsolódó mérséklési költségek.
Muníciót ad a klímatagadóknak
Úgy tűnik, a visszavonás megnyitotta a kaput a kritikák áradata előtt, túl azon, amit az utólagos szakmai bírálatok keretei engednek, amelyek lehetővé teszik a tudományos feljegyzések folyamatos pontosítását és átláthatóságának növelését.
A közösségi médiában a Nature döntése a cikk visszavonásáról alaptalan összeesküvés-elméleteknek adott lendületet a klímatudomány körül: felhasználók azt állították, hogy a kutatók „teljesen korruptak”, és hogy az ember okozta klímaváltozás „színjáték” és „politikai átverés”.
Mások azt állították, hogy a média hallgat a visszavonásról, noha az AP News, a New York Times, a Wall Street Journal és a Sky News gyorsan beszámolt róla.
Bár igaz, hogy a tanulmányt a Világbank és más pénzintézetek is idézték a döntéshozók által használt klímaszcenáriók részeként, nincs bizonyíték arra, hogy az eredményeket a piac befolyásolása érdekében túlozták volna. Az ilyen állítások ugyanakkor visszhangra találtak a közösségi médiában.
Miért volt hibás a klímatanulmány?
A tanulmány történelmi adatok alapján vetítette előre, hogyan hat a hőmérséklet-változások és a csapadék alakulása a gazdasági növekedésre.
A kutatók azonban azóta hibákat találtak az 1995 és 1999 közötti üzbegisztáni gazdasági adatokban, amelyek jelentősen eltorzították megállapításaikat.
Azt is állítják, hogy elemzésük alábecsülte a statisztikai bizonytalanságot, amely azt méri, mennyiben térhetnek el a minta eredményei a teljes populáció valódi értékétől.
A szerzők felülvizsgált változata kijavítja az alapul szolgáló gazdasági adatokat, további kontrollokat vezet be az adatanomáliák hatásának korlátozására, és számol a régiók közötti korrelációkkal.
„A lényegi megállapítások érvényesek”
A PIK közölte, hogy örömmel fogadja és nagyra értékeli a tágabb tudományos közösség visszajelzéseit, és „felelősséget vállal a mulasztásokért”, amelyek a visszavonáshoz vezettek.
Ugyanakkor kitart a tanulmány lényege mellett, állítva, hogy „a lényegi megállapítások érvényesek”, és hogy az évszázad közepéig a klímaváltozás gazdasági kárai továbbra is „jelentősek”, és meghaladják a mérséklés költségeit.
„Főként a hőmérsékletváltozások hajtják, és leginkább az alacsony jövedelmű, alacsony történelmi kibocsátású régiókat érintik” – magyarázza az intézet.
„Ezek a megállapítások szélesebb bizonyítékokkal is összhangban vannak a klímaváltozás gazdasági hatásainak nagyságáról és a kibocsátáscsökkentés előnyeiről.”
Gernot Wagner klímatudós, aki nem vett részt a kutatásban, az AP Newsnak azt mondta, hogy a PIK munkájának lényege ugyanaz marad, függetlenül attól, „a tartomány melyik részén lesz a valódi érték”.
„A klímaváltozás már szó szerint az otthonunkat érinti” – tette hozzá Wagner. „Az otthonbiztosítások díjai az Egyesült Államokban részben már megduplázódtak az elmúlt évtizedben. A gyorsan felhalmozódó klímakockázatok csak tovább emelik ezeket a számokat.”