Az 1970-es évek közepéig bevett szokás volt, hogy a tengerbe dobták az ártalmatlanítani kívánt hadieszközöket, bombákat és lőszereket.
Ezek a rendőrségi búvárok valójában bombavadászok. Naponta lemerülnek a zavaros vízbe, hogy elhagyott lőszereket és robbanószereket, a 20. századi háborúk halálos örökségét kutassák fel. Németország és más európai államok part menti vizeiben nagy mennyiségű lőszer van szétszórva. Ezek akár fel is robbanhatnak, ha egy horgony találja el őket.
— Hétfőtől péntekig minden nap kihajózunk itt Schleswig-Holstein tartományban és lőszerek után kutatunk a Balti-tengeren, az Északi-tengeren és tavakban is, hogy eltávolítsuk a vizekből a második világháború örökségét – mondta Frank Ketelsen, a búvárműveletek vezetője.
A bombavadászok ma Kiel katonai kikötőjébe tartanak, mert a haditengerészet szakértői robbanóanyagot találtak a móló közelében.
A búvárok általában megpróbálják kiemelni a lőszereket, hogy a szárazföldön semmisíthessék meg. Ha ez nem lehetséges, akkor a tengerfenéken robbantják fel a bombákat.
— Ha szükséges, légbuborékokból húzunk fel függönyt, hogy megvédjük a tengeri emlősöket, és úgy robbantunk – mondta Frank Ketelsen, a búvárműveletek vezetője.
A bombavadászok központjában mindenféle lőszer megtalálható, különböző időszakokból és különböző nemzetektől. A gyűjtemény segítségével képzik az új rendőrtiszteket. A szárazföldön talált, fel nem robbant bombák gyakran bekerülnek a hírekbe, de ritkán hallani a víz alatti robbanószerekről, pedig rengeteg van belőlük.
— Több mint másfél millió tonna világháborúkból származó lőszer és robbanóanyag van a Balti- és az Északi-tengerben, ebből háromszázezer tonna a Balti-tengerben. És ebben nincs benne az összes elvesztett lőszer – mondta Oliver Kinast, a tűzszerészek vezetője.
Újabb nap, újabb vadászat. A GEOMAR tudományos intézet hajója, a Littoria egy nagy kiterjedésű lőszertemető felé hajózik Németország balti partvidékén. A kutatók két uniós projektben vizsgálnak új módszereket, hogyan tudnak felkutatni bombákat, amik egyre nagyobb veszélyt jelentenek a tengeri iparágakra és a vízi élővilágra.
— Minél több területét használjuk a tengernek, annál több lőszerre bukkanunk, és annál több helyszínt kell megtisztítanunk. Most a szélerőművek építése, és a víz alatti kábeleket telepítése ad új lendületet a tengerfenék megtisztításának. A nagy problémát az okozza, hogy a lőszereke borítása fémből készült, ami 70-80 éve rozsdásodik a tengerben. Most ott tartunk, hogy a bennük lévő vegyi anyagok bármikor kiszabadulhatnak – mondta Aaron Beck, a kieli GEOMAR vízi biogeokémiai kutatója.
A lőszerek nagy részét, köztük hagyományos és vegyi fegyvereket, szándékosan öntötték a tengerbe a különböző országok hadseregei. Az ilyen lerakóhelyekkel kapcsolatos információink meglehetősen hiányosak.
— Ez a mi AUV-nk, Luise, egy önálló víz alatti jármű, a mi robotunk, amivel felvételeket készítünk a tengerfenékről, és méréseket végzünk a magnetométerrel – mondta Nikolaj Diller, a GEOMAR mérnöke, Luise programozója.
A víz alatti robotjárművek gyorsan és hatékonyan fedezik fel a tenger alját. Egyszerre több ilyen robot is dolgozhat közösen, ami a költségeket is csökkenti. A tengerfenéken most egy lerakóhelyre bukkantak, ahol két méter hosszú bombákat és robbanószer tömböket találtak.
Hasonló lerakók számos európai ország part menti vizeiben találhatók, sőt az egész világon vannak ilyenek.
— A lőszer maradványok és a fel nem robbant bombák világszerte gondot jelentenek, és szennyezik az európai part menti vizeket is. A lehetséges detonációk kockázata és a környezetszennyező vegyi anyagok jelenléte az egész tengeri gazdaságot veszélyeztetni, a hajózástól az energiatermelésen át a turizmusig - mondta ez Euronews tudósítója, Denis Loctier.
A robot-tengeralattjárók felfedezik a tengerfeneket, összegyűjtik és továbbítják a megszerzett adatokat a kutatóhajóra. A részletes fényképeket és mérési eredményeket összevetik a radarok képével, így pontos képet kaphatnak a gyanús tárgyakról, és arról hogy mennyi fém van az adott területen.
— A kamera felvételeit a mágneses mérésekkel kombinálva sok esetben jól meg tudjuk határozni, hogy mit találtunk a víz alatt – mondta Marc Seidel, a GEOMAR geofizikusa.
A kémiai elemzés pedig tovább pontosítja az eredményt. Az ExPloTect projekt kutatói olyan mintavételezési rendszert fejlesztenek, ami képes kiszűrni a tengervízből a robbanóanyagok részecskéit. A mintákat a hajón tömegspektrométerrel elemzik ki, és így állapítják meg, a különböző robbanóanyagok koncentrációját. Ez a módszer lényegesen meggyorsítja a víz alatti lőszerek utáni kutatást.
— Eljutottunk oda, hogy míg korábban akár két-három hónapot is igénybe vett, mire kielemezhettük a mintákat, most, persze csak, ha minden jól működik, akár tizenöt percen belül meglehet a pontos eredmény. És ha tényleg fel akarjuk kutatni a lőszereket, akkor ilyen gyors megoldásra van szükség – mondta Aaron Beck, a kieli GEOMAR vízi biogeokémiai kutatója.
A fejlesztők "ezüstgolyónak" nevezik ezt az új elemzőrendszert – mert számos olyan ipari ágazatot talál célba, amelyek jelenleg sok erőforrást fordítanak arra, hogy fel nem robbant lőszereket tengerfenékről való eltakarítására.
— A technológia egyszerűsége miatt számos területhez hozzá tudjuk igazítani, ezért akár hosszú távú megfigyelésre és adatgyűjtésre is használhatjuk a fel nem robban lőszerek területén. ÉS ez nagyon fontos, mert így meghatározhatjuk, hogy hol kezdjük elsőként a tisztítást – mondta Onno Bliss, a K.U.M. üzletfejlesztési igazgatója.
De hogyan dolgozzák fel a robot-tengeralattjárók gyűjtötte hatalmas mennyiségű adatot? Ebben segít a mesterséges intelligencia. Az Egeos nevű cég olyan szoftvert fejlesztett, ami a friss kutatási eredményeket történelmi adatokkal, például part menti katonai akciók tonnányi archív irataival veti össze. Az algoritmus ezután mintázatokat keres és javaslatot tesz arra, hogy merre keressék a tengeri lőszer lerakatokat.
— Az automatizáció nagy segítség. A folyamat ma még sok emberi beavatkozást igényel, de a rendszer egyre okosabb. Egyre okosabban elemzi adatokat. És egyre okosabbak az önműködő vízalatti járművek is, és az érzékelők, amelyek gyűjtik az adatokat. És persze az egész folyamat egyre olcsóbb lesz – mondta Jann Wendt, az Egeos alapító-igazgatója.
A tengerfenék tisztítása nagy gazdasági potenciált rejt: a lőszerek kiemelésére és a környezet helyreállítására már magáncégek is fejlesztenek projekteket.
— Már egy egész iparág foglalkozik azzal, hogy lőszereket kutasson fel és megtisztítsa a területet. És ők mind azt mondják, hogy teljes sikerrel birkóznak meg a feladattal. Igazából csak az a kérdés, hogy megvan-e a gazdasági támogatás ahhoz, hogy mindez megvalósuljon – mondta Aaron Beck, a kieli GEOMAR vízi biogeokémiai kutatója.
A közeljövőben hatalmas mennyiségű régi lőszer rozsdásodik el teljesen és ereszti a tengerbe mérgező anyagát. Vajon sikerül-e időben hatástalanítani ezt az időzített bombát?