NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Európa felpörgeti algatermesztését

Együttműködésben a The European Commission
Európa felpörgeti algatermesztését
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Denis LoctierEuronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az alga tele van egészséges tápanyagokkal, ráadásul a környezetnek is jót tesz. Már most fontos, hogy minél többet termesszenek, hiszen a szárazföldi erőforrások kimerülőfélben vannak.

Az algagazdálkodás a legtöbb európai számára ismeretlen fogalom — de a mozgalomnak, aminek célja ezt megváltoztatni, egyre több követője akad. 2012-ben Délnyugat-Hollandiában egy holland üzleti tanácsadó, Rebecca Wiering és egy amerikai ügyvéd, Jennifer Breaton belefogtak egy küldetésbe, aminek célja, hogy egészségesebbé és kevésbé pazarlóvá tegyék az élelmiszeripart.

"Az ország kedvesen úgy hív bennünket, hogy „a két algás hölgy” -meséli Rebecca. "Valójában vállalkozókként vágtunk ebbe bele, hogy kiderítsük: hogyan tudnánk olyan ételt kreálni, ami egészséges, ami felelősen állítható elő, és ami ízletes is. Egy nap szembejött velünk az a szó, hogy alga. Arra gondoltunk: várjunk csak, itt valami történik!”

Az évek során kicsiny farmjuk egyre növekedett, mivel folyamatosan javították módszereiket. Végül már eredeti méretének ötszörösét érte el, miközben organikus maradt. A farmon ma már több tonna algát gyűjt minden tavasszal három ember, akik ehhez egy olyan hidraulikus darut használnak, ami saját találmányuk.

"Az algagazdálkodás növekvő iparág" - mondja tudósítónk, Denis Loctier. "Globálisan évente több mint 30 millió tonnát termelnek ki — ennek csaknem egészét Ázsiában. Az európai termelés a globális adatok mindössze körülbelül egy százalékát teszik ki — ez pedig többnyire nem a farmok terméséből, hanem a vadon növő algák szüreteléséből származik.”

Hogy miért nem akart senki gazdálkodni? Mert ha Európában akarod ezt csinálni, akkor fenntartható módon kell. Nem dobhatsz egy csomó növényvédőszert meg káros anyagot a vízbe!

Valóban felelősen kell csinálni. És nekünk éppen ez tetszett! OK, minél nehezebb — OK, akkor tegyük lehetővé!" - mondja Rebecca. 

A Zeewaar-farm a fenntarthatóságot tette vezető filozófiájává, és ezzel lett sikere. Algájuk természetvédelmi területen növekszik, és nem használnak vegyületeket – nem úgy, mint az olcsó import esetében.

Minden dagály az Északi-tenger és a közeli halfarmok tápanyagdús vizével látja el a farmot.

"A legfontosabb dolog a napsütés és a tápanyagok. A többi a természet dolga" - magyarázza SOT Matthijs Stroosnijder, a farm igazgatója. "A halak és más élőlények nagyon boldogok az algával, valamiféle szimbiózisban élnek vele. Szóval közösen dolgoznak- ez pedig jól alakul, amint látja, idén is jó a termés.”

Ennek a növénynek, az úgynevezett cukormoszatnak egy sor felhasználási módja van: kozmetikumoktól kezdve bioüzemanyagon át trágyáig bármi készíthető belőle.

De a gazdálkodók szerint íze és az egészségre való jó hatása miatt ez az alga értékesebb ételalapanyagként. 

"Olyan finom, nem is igazán lehet leírni az ízét" - elmélkedik Rebecca. "Ki kell próbálni ahhoz, hogy el tudd magyarázni másoknak az ízélményt. Én nem tudom. Egy kicsit iszapos. Csaknem olyan, mint egy saláta- igen, olyan, mint a saláta.”

A hozam főleg a palánták minőségén múlik, amelyeket lebegő ágyásokba ültetnek el ősszel. Zeewaar nem a saját palántáit használja — egy erre specializálódott vállalattól veszi őket, ezzel növeli esélyeit a jó termésre. A Hortimare egy gyorsan növekvő holland palántabeszállító cég, amely több ország algafarmjaival is kapcsolatban áll.

Ezt a szép mintát norvég ügyfelük küldte, aki szeretné reprodukálni a növény spóráit, ami tökéletesen alkalmazkodott a helyi körülményekhez.

"Itt szaporítjuk, itt tenyésztjük, majd visszaküldjük a norvég gazdálkodónak, hiszen a norvég partok mentén növekszik megfelelően ökológiai szempontból" - mutatja Jessica Schiller, tengeri botanikus, a Hortimare munkatársa." Egy ilyen icipici mintából, mint amilyen ez, a jövőben kilométer hosszú algaágyások lesznek.”

A vállalat egész évben kísérletezik, hogy javítsa a minőséget, és szélesítse algatörzseinek választékát. Hogy elősegítse a gazdálkodók még hatékonyabb munkáját, palántáit vékony fonáltekercseken szállítja le, amelyeket könnyedén el lehet „ültetni”.

"Itt van egy tekercsnyi palántánk" - mutatja Joshua Masel, a Hortimare ültetési vezetője. "Ezt a tekercset beborítjuk gametofitákkal, vagyis olyan anyaggal, amiből három hét múlva bébialgák lesznek. Különböző ügyfeleknek eladjuk majd őket, akik algává növesztik őket, amiből már elő lehet állítani termékeket.”

A Hortimarénak egyre több megbízható terméke van, és egyre javuló tengeri termesztési módszerei – mindezektől azt várják, hogy a közeljövőben Európa algatermelése tízszeresére nő majd. Ez pedig már a befektetők számára is vonzó lehet.

"Ahhoz, hogy ennyi legyen a termelés, sokat kéne befektetni gépesített rendszerekbe" - vélekedik  Haik van Exel, a Hortimare igazgatója. "Szükségünk lenne támogatásra a kormányoktól törvénykezés szempontjából, de finanszírozásra is, és szükség lenne rá, hogy az ipar többet segítsen a befektetésekkel kapcsolatban.”

Míg adminisztrációs akadályok egyelőre megnehezítik az algafarm-nyitásra kiadott engedélyeket, az algatermesztők bíznak az Európai Unió új, úgynevezett „Farmtól az asztalig” stratégiájában — ami az Európai Zöld Egyezmény része. 

Ennek célja, hogy felgyorsítsa a gazdasági átmenetet, hogy az ételek becsületes, egészséges és környezetbarát módon készülhessenek el.

A Zeewaar nem közvetlenül a fogyasztóknak árulja algáját, hanem élelmiszercégeknek. Ezeket száraz termékekkel látja el, amit a gyárak könnyen tudnak hasznosítani.

"Na ez száraz! Nehéz, amit csinálunk. Nem keresünk sok pénzt" - vallja be Rebecca. "Sok erőfeszítést kell a piacba fektetnünk, hogy meggyőzzük az élelmiszergyártókat: használják a terméket. Próbálják ki! Adjanak neki egy esélyt, próbálják ki szószokban, fűszerekben, csokoládéitalokban, vagy teaként. A kereslet növekszik, néha nagy hullámban érkezik, mint az óceán.”

Ez az északi-tengeri strand — amely különösen népszerű turistacélpont a hideg víz ellenére is — érintetlen természetvédelmi terület közelében fekszik, mindössze néhány kilométerre az algafarmtól. Egy itteni parti étterem úgynevezett "Holland Algaburgert” árul, amelyet egy helyi vállalat állít elő. A pogácsa hús helyett algát tartalmaz.

"Az alga helyben nő, ez ad ízt az umaminak" - magyarázza Mario De Pagter, az Aloha Beach séfje."Szintén segít a pogácsát egyben tartani, és miatta nem kell annyi sót hozzáadni, ami szerintem jó dolog.”

A húshelyettesítők egyre népszerűbbé válásával az európai fogyasztók hamarosan talán jobban megismerik az alga ízét és egészségre gyakorolt előnyös hatását.

"Az állaga olyan, mint egy normális húspogácsáé, egy kicsit sós és nagyon jó az íze! Vegán, ami egyre szélesedő trend. Egyre több ember jön ide amiatt, mert törődik a természettel” - vélekedik Tamara De Pagter, az étterem egyik pincérnője. 

"Látunk változást. Csak nagyon lassú. De garantálom, hogy ha újra találkozunk 13 év múlva, akkor már magánál is algából készült rágcsálnivaló lesz!” - zárja le a témát Rebecca Wiering, a Zeewar-farm vezetője. 

Videószerkesztő • Jean-Christophe Marcaud

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Egészségügyi kockázatokat rejt a húsipar a zöldek szerint