A Seychelle-szigetek és más apró szigetállamok az éghajlatváltozás frontvonalába kerültek.
A Seychelle-szigetek és más apró szigetállamok az éghajlatváltozás frontvonalába kerültek. Egyre pusztítóbb hurrikánok és áradások, emelkedő tengerszint és haldokló korallzátonyok. Hogyan élhetik túl ezek a helyek a klímaváltozást - és mit tehet Európa, hogy segítsen?
A Seychelle-szigeteket földi paradicsomnak hívják, de még itt is viharfelhők gyülekeznek. Mivel az óceán több hőt és szén-dioxidot nyel el a légkörből, felmelegszik és savassá válik. Ez az érzékeny korallzátonyok kifehéredését és megsemmisülését okozza. Rafaela és Nora korall helyreállítási projektet vezet egy helyi civil szervezettel, az MCSS-vel.
Rafaela Gameiro, a Marine Conservation Society Seychelles munkatársa azt mesélte, hogy két nagy kifehéredés is volt - egy 1998-ban és egy 2016-ban, ami a szigetek korallállományának több mint 90% -át elpusztította. Ha búvárkodsz, láthatod, hogy a korallzátonyok nagy része elhalt - olyan ez, mint egy korall temető.
A zátonyok megmentése érdekében az aktivisták mesterséges növényiskolákat és ellenállóbb korallokat telepítenek. A zátonyok halála az egész tengeri ökoszisztéma összeomlását idézheti elő, aláásva a halászatot és az ökoturizmust -, és tovább veszélyeztetve a part menti területeket.
Nora von Xylander elmondta, hogy a korallzátonyok alapvetően akadályt képeznek a hullámok számára, mielőtt azok a partra érnek. Tehát ha a korallzátonyok eltűnnének, az nagy gondot okozna a Seychelle-szigetekhez hasonló szigetek számára a part menti erózió, áradások és a strandok szempontjából.
A korallfehéredés csak egy példa arra, hogy az óceánok melegedése árt a tengeri ökoszisztémáknak és a part menti közösségeknek. Az ENSZ szakértői világossá tették, hogy az 1,5 ° C feletti globális felmelegedés drasztikusan megváltoztatja az óceánokat, a jéghegyeket és a gleccsereket. A tudósok intézkedéseket sürgetnek a kibocsátás csökkentése és a segítségnyújtás ügyében.
A viharok, a heves esőzések és a part menti erózió egzisztenciális kockázatot jelent a kis fejlődő szigetállamokra nézve, ahol a lakosság harmada a tengerszinthez közel él. Az EU, amely szoros kapcsolatban áll a Seychelle-szigetekkel, segíti az ország tengerpartjának megerősítését.
Vincent Degert, az EU nagykövete Mauritiuson és a Seychelles-szigeteken arról számolt be, hogy a part menti erózió azt jelenti, hogy a szigetek eltűnnek. 90 ezer ember él itt a Seychelle-en. Az otthonokat, az éttermeket és a gazdasági tevékenységeket mind veszélyezteti a klímaváltozás. Valódi szükség van a cselekvésre - tette hozzá.
Egyre több turista érkezik Németországból, Franciaországból és Olaszországból a Seychelle-szigetek harmadik legnépesebb szigetére, hogy megnézzék csodálatos strandjait és természeti rezervátumait. Többeknek az esős évszak szokatlanul korai kezdete csalódást okoz. A helyi gazdálkodók számára pedig fennáll annak a kockázata, hogy elárasztja a termésüket a víz.
Az elmúlt években már másodszor kérte arra a sziget egyetlen iskolája a diákok felét, hogy maradjon otthon, mert a csatornahálózatot elárasztotta a víz. Az iskola igazgatója arra panaszkodik, hogy nem zárhatják be mindig az iskolát, amikor esik, amikor áradások vannak. Tehát egyszer s mindenkorra megoldást kell találni erre.
A turisták és a helyiek az elárasztott utcákon gyalogolnak, mert a vízelvezető rendszer nem képes megbirkózni az egyre hevesebb esőzésekkel és a növekvő ingatlanfejlesztéssel.
Az Európai Unió 3 millió eurót különített el a globális éghajlatváltozási program keretében a sziget árvíz problémáinak kezelésére és a mezőgazdasági területek elszikesedésének megakadályozására.
Jean-Claude Labrosse, a seychelles-i környezetvédelmi minisztérium munkatársa elmagyarázta, hogy lesznek olyan projektek, amelyeket végrehajtanak a program keretében, és az EU elkötelezte magát a finanszírozásra. Az egyik a partmenti rendezési terv lesz; egy másik a kapacitás növelése a fennsíkon és más területeken lévő árvizek kezelésére, valamint a part védelmére, és végül lesznek projektek a szárazföldre bejutó sós víz mennyiségének csökkentésére. Ma a világ olyan, mint egy globális falu - nem cselekedhetünk elszigetelten. Tehát, ha több üzemanyagot égetünk, ha több hulladékot termelünk, akkor ez érinti a tengereket, a zátonyokat, az emberek megélhetését az egész világon - figyelmeztetett.