Az ECDC szerint Európa a sokéves előrehaladás ellenére sem éri el 2030-as célját, hogy felszámolja a vírusos hepatitist mint népegészségügyi fenyegetést, mert hiányos a gyermekkori oltás és nem elég hatékonyak a visszaszorító intézkedések.
A hepatitis B és C megelőzésében az elmúlt években elért előrelépés ellenére az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) figyelmeztet (forrás: angol), hogy a régió nincs jó úton ahhoz, hogy teljesítse a 2030-ra kitűzött felszámolási célokat.
„Senki nem halhat meg olyan betegségben, amely megelőzhető, diagnosztizálható és kezelhető, mégis európaiak milliói élnek krónikus hepatitis B- vagy C-fertőzéssel – gyakran úgy, hogy nem is tudnak róla –, amely súlyos, hosszú távú következményekhez, például májelégtelenséghez vagy májrákhoz vezethet” – mondta Bruno Ciancio, az ECDC közvetlenül terjedő és védőoltással megelőzhető betegségekért felelős egységének vezetője.
A hepatitis B és C fertőzött vérrel vagy testnedvekkel terjed, és a krónikus májbetegségek vezető okai közé tartozik.
Bár az akut hepatitis B fertőzések száma 2006 óta folyamatosan csökken, elsősorban a régóta működő oltási és megelőzési programoknak köszönhetően, az ECDC becslése szerint Európában még mindig mintegy öt millió ember él krónikus hepatitis B- vagy C-fertőzéssel, és évente mintegy 60 ezren halnak meg az ezekhez köthető májbetegségben.
A 25 évesnél fiatalabbak körében az akut hepatitis B esetek aránya 2015-ben 11 százalékról 2024-re 8 százalékra esett vissza, ami a gyermekkori oltási programok és más megelőző intézkedések hatását tükrözi.
A hepatitis B rutinszerű szűrése a terhesség alatt valamennyi, az Európai Unióhoz és az Európai Gazdasági Térséghez tartozó 30 országban jól kiépült, ami hozzájárul ahhoz, hogy az anya-gyermek fertőzésátadás aránya 2 százalék alá csökkenjen – közölte az ECDC.
Ciancio hangsúlyozta, hogy a hatékony védekezési eszközök már rendelkezésre állnak. Ide tartozik a hepatitis B elleni védőoltás, a fertőzés terjedését mérséklő ártalomcsökkentő és infekciókontroll-kezdeményezések, a fertőzések korai felismerését szolgáló tesztelés, valamint azok a kezelések, amelyekkel a hepatitis C gyógyítható, a hepatitis B pedig kordában tartható.
Hiányosságok Európában
A szakértők ugyanakkor hiányosságokat azonosítottak a rutinszerű gyermekkori oltásokban. Csak az országok kisebbsége érte el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célját, amely szerint a gyermekek 95 százalékát teljes körűen be kell oltani hepatitis B ellen, miközben más államokban az utóbbi években még csökkenést is jelentettek az átoltottságban.
Az ártalomcsökkentő intézkedések, például az opioidagonista-kezelés és a steril tűk, illetve fecskendők biztosítása hatékonyak a hepatitis C terjedésének korlátozásában. Ennek ellenére az ellátás továbbra is elégtelen, és mindössze hét ország teljesíti a WHO célját, amely a steril injekciós felszerelés megfelelő mennyiségű biztosítását írja elő azok számára, akik injekciós formában fogyasztanak kábítószert.
„Közös kihívásunk, hogy ezeket az életmentő beavatkozásokat mindenki számára elérhetővé tegyük, aki rászorul” – fogalmazott Ciancio.
A szexuális úton történő terjedés továbbra is a hepatitis B fertőzés egyik fő útja. Hepatitis C esetében az esetek többsége az injekciós kábítószer-használathoz, illetve a férfiak közötti szexuális érintkezéshez köthető.
Az ECDC ugyanakkor rámutatott, hogy a különböző lakossági csoportok körében a hepatitis szexuális úton történő terjedését célzó speciális megelőzési programokat országos szinten nem monitorozzák rendszeresen.