Egy új tanulmány szerint az elhúzódó anyagi stressz rosszabb memóriával és gyorsabb agyi öregedéssel hozható összefüggésbe.
A tartós pénzügyi aggodalmak észrevétlenül befolyásolhatják, hogyan öregszik az agy – derül ki egy új tanulmányból (forrás: angol).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Királyságban élő 2 759 ember adatait elemző kutatás szerint 53 éves korára azoknak, akik életük során gazdasági nehézségekkel szembesültek, gyengébb volt a kognitív működésük, mint azoknak, akiknek nem okozott gondot a megélhetés.
„Az évek során felhalmozódó nehézségek (...) a legkedvezőtlenebb kognitív egészségi kimenetelekkel hozhatók összefüggésbe, nem pedig az alkalmi megpróbáltatások” – mondta Jacques Wels, a University College London kutatója.
Azok, akik fiatal és középkorú felnőttkorukban tartós pénzügyi nehézségeket vagy tartósan alacsony jövedelmet tapasztaltak, 53 éves korukra rosszabbul teljesítettek a kognitív teszteken, 71 évesen pedig jelentős agysorvadást mutattak.
A kutatók azt is megállapították, hogy ezeknél a résztvevőknél 53 és 69 éves koruk között lassabb ütemben romlott a verbális memória, ami arra utal, hogy a jelentős kognitív veszteségek már a középkorú években bekövetkeztek.
A szerzők szerint ez az összefüggés azzal magyarázható, hogy a pénzügyi megpróbáltatások növelik a kognitív terhelést, és csökkentik az olyan folyamatokra rendelkezésre álló kognitív tartalékot, mint a figyelem és a döntéshozatal.
„A felnőttkori pénzügyi megpróbáltatások tartós jelenléte tehát krónikus stresszt róhat a kognitív feldolgozásban szerepet játszó rendszerekre, és idővel kognitív károsodáshoz vezethet” – írták.
A tanulmány arra is rámutatott, hogy a pénzügyi stressznek az öregedő agyra gyakorolt hatása a férfiaknál, a hátrányos helyzetű gyerekkorból érkezőknél, valamint az Alzheimer-kór genetikai kockázati tényezőjével élőknél számottevően súlyosabb.
Egészségesebb idősödésre van szükség
A tanulmány szerint az is segíthet megelőzni az életkorral összefüggő kognitív zavarokat és olyan betegségeket, mint a demencia, ha sikerül megakadályozni, hogy a pénzügyi megpróbáltatások krónikussá váljanak.
A demencia a világ egyik vezető népegészségügyi terhe: 2019-ben 57 millió embert érintett, és az esetek száma várhatóan megháromszorozódik (forrás: angol), 2050-re meghaladva a 150 milliót.
Éppen ezért a kutatások egyre inkább az úgynevezett „módosítható” tényezők azonosítására összpontosítanak – vagyis azokra a dolgokra, amelyeken változtatni lehet, hogy lassítsuk a kognitív öregedést és megelőzzük a betegség kialakulását.
A jelenlegi megélhetési válság légkörében, amikor háztartások rekord száma számol be pénzügyi nehézségekről, a tanulmány eredményei még inkább rávilágítanak arra, milyen fontos a pénzügyileg sérülékeny emberek támogatása.
„Eredményeink azt jelzik, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdők támogatása és a krónikus szegénység mérséklése a jövőben a kognitív hanyatlás és a demenciás esetek megelőzéséhez is hozzájárulhat” – mondta Praveetha Patalay, a tanulmány vezető szerzője.