Norvég kutatók kimutatták, hogy a kizárólag szoptatott csecsemőknél kisebb az ADHD-tünetek kialakulásának kockázata, különösen a lányoknál.
Azoknál a csecsemőknél, akiket életük első hat hónapjában kizárólag anyatejjel táplálnak, kisebb az ADHD-tünetek kockázata – állapította meg egy új tanulmány.
A norvégiai Bergeni Egyetem kutatói összefüggést találtak az anyák szoptatásának időtartama és aközött, hogy mekkora eséllyel alakulnak ki a gyermeküknél ADHD-ra utaló tünetek.
„Jól ismert, hogy a pszichiátriai tünetekre és zavarokra egyaránt hatnak genetikai és környezeti tényezők” – mondta Berit Skretting Solberg pszichiáter, a Bergeni Egyetem Biomedicina Tanszékének kutatója és a Betanien Kórház vezető szakorvosa.
„Azt találtuk, hogy minél tovább szoptatták kizárólagosan a gyermeket (legfeljebb hat hónapig), annál alacsonyabb volt az ADHD-tünetek szintje három-, öt- és nyolcéves korban” – tette hozzá Solberg.
A kutatók több mint 37 000, 1999 és 2009 között Norvégiában született gyermek adatait elemezték, nyomon követték a szoptatási mintázatokat, majd három-, öt- és nyolcéves korban is utánkövetést végeztek.
Megállapították, hogy már önmagában a szoptatás is a kevesebb ADHD-tünettel hozható kapcsolatba, a hatás azonban a szoptatás időtartamával és intenzitásával tovább erősödött, és a legkifejezettebbnek a legfeljebb hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás bizonyult.
A tanulmány emellett jelentős nemi különbségeket is feltárt: minden életkorban a lányoknál volt a legerősebb az összefüggés.
Solberg megjegyezte, hogy bár az öröklődés feltehetően a legerősebb kockázati tényező az ADHD szempontjából, a neurofejlődési zavarokat számos tényező alakítja.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) viselkedési és neurofejlődési rendellenesség, amelyet figyelmetlenség, hiperaktivitás és impulzivitás jellemez. Többnyire gyermekkorban diagnosztizálják.
Az ADHD nem gyógyítható, a kezelési lehetőségek közé azonban viselkedésterápia és gyógyszeres kezelés tartozik.
A szoptatás jelentősége
Az anyatej több hónapon át az elsődleges táplálékforrás a legtöbb csecsemő számára. Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF azt ajánlja, hogy a szoptatás az első órában megkezdődjön, és a gyermekeket életük első hat hónapjában kizárólag anyatejjel táplálják, vagyis ne kapjanak más ételt vagy folyadékot – még vizet sem.
A kutatók szerint több biológiai mechanizmus is magyarázhatja az összefüggést. Az anyatej makrotápanyagokat, vitaminokat, pre- és probiotikumokat, immunrendszert támogató és egyéb biológiailag aktív összetevőket tartalmaz, amelyek befolyásolhatják az agy fejlődését a korai életszakaszban.
Az előnyök ellenére sok nő nem szoptatja gyermekét a javasolt ideig, vagy egyáltalán nem szoptat. A tanulmány szerint a résztvevők átlagosan kevesebb mint négy hónapig szoptattak teljes mértékben.
Sokféle oka lehet annak, hogy a nők nem szoptatnak. Egyesek egészségi állapotuk miatt nem képesek rá, mások pedig a munkabeosztásuk és az elégtelen támogatás miatt a tervezettnél korábban hagyják abba.
Ilyen esetekben az általában tehéntejen alapuló csecsemőtápszer az egyetlen ajánlott alternatíva az élet első 12 hónapjában az anyatej helyett.
Mint minden megfigyeléses vizsgálatnál, a szerzők most is óvatosságra intenek, és hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra van szükség az összefüggés mögött álló mechanizmusok jobb megértéséhez.