A krónikus betegség évente milliárdokba kerül OECD-államoknak, az összeg Hollandia vagy Spanyolország éves egészségügyi költségvetésével vetekszik.
A Covid-19-fertőzésen átesett emberek egy részét érintő, hosszú Covid néven ismert hosszan tartó megbetegedés az OECD-országoknak a következő évtizedben évente összesen akár 135 milliárd dollárjukba (csaknem 116 milliárd eurójukba) kerülhet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez „összemérhető Hollandia vagy Spanyolország teljes éves egészségügyi költségvetésével” – áll az OECD új jelentésében.
Bár idén márciusban volt hat éve, hogy a Covid-19-világjárvány elkezdődött, a globális gazdaságra gyakorolt hatása továbbra is érezhető.
Emberek milliói szenvednek még mindig hosszú Coviddal, egy olyan állapottal, amely eurómilliárdokba kerül az egészségügyi rendszereknek, és feszültséget okoz a munkaerőpiacokon.
A betegség, valamint más, akut fertőzést követő szindrómák nem húzódnak vissza, ugyanakkor aggasztó jelei mutatkoznak annak, hogy a téma kevesebb politikai és pénzügyi figyelmet kap – figyelmeztetett az OECD.
„Szükség van a lendület fenntartására, mert e kórképek kezelése egyszerre szolgálja a közvetlenül a betegekre összpontosító célokat és a jövőbeli világjárványokra való hosszú távú felkészülést” – írták a szerzők.
Saját elemzése alapján az OECD úgy becsüli, hogy a hosszú Covid a világjárvány csúcspontján, 2021-ben a tagországok teljes népességének mintegy 5,3 százalékát érintette, vagyis nagyjából 75 millió embert, az egészségügyi kiadások pedig elérték az 53 milliárd dollárt (45,3 milliárd eurót).
Bár a hosszú Covid előfordulása és az ehhez kapcsolódó egészségügyi kiadások a járvány csúcsához képest csökkentek, a betegség kezelésének közvetlen egészségügyi költségei az előrejelzések szerint 2025 és 2035 között évente nagyjából 11 milliárd dollár (9,40 milliárd euró) körül maradnak „még visszafogott feltételezések mellett is”.
Mi az a hosszú Covid?
Hosszú Covid bárkinél kialakulhat, aki megfertőződött a Covid-19-cel; az állapotot különböző tünetek jellemzik az általános fáradtságtól az izom- vagy ízületi fájdalmon, nehézlégzésen át a fejfájásig és az úgynevezett agyi ködig.
A tünetek általában a kezdeti Covid-19-betegséget követő három hónapon belül jelentkeznek, és legalább két hónapig fennállnak.
Az állapot idővel többnyire javul, jellemzően az első kilenc hónapon belül, ugyanakkor 100-ból körülbelül 15 embernek egy év után is vannak tünetei.
A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a hosszú Covid nem egyetlen betegség, hanem egymással összefüggő altípusok csoportja, amelyeknek eltérő kockázati tényezői lehetnek (genetikaiak, környezetiek vagy más jellegűek), és különböző biológiai mechanizmusok állhatnak mögöttük – olvasható az OECD-jelentésben.
Egészségen túli következmények
A magas jövedelmű országokban egybehangzó az üzenet: a tartós, fertőzés utáni tünetek nemcsak egészségügyi kihívást jelentenek, hanem szerkezeti féket is a gazdasági teljesítményben – áll a jelentésben.
„A hosszú Covid közvetett gazdasági költségei 2025 és 2035 között messze meg fogják haladni a hozzá kapcsolódó egészségügyi kiadásokat.”
Az OECD elemezte a hosszú Covid társadalmi-gazdasági hatásait, amelyeket a munkából való kiesés, a korai munkaerőpiaci kilépés és a termelékenység csökkenése hajt.
„A hosszú Covid továbbra is rontani fogja a munkaerőpiaci részvételt és a termelékenységet olyan időszakban, amikor a gazdasági növekedés visszafogott, a népesség pedig öregszik” – írták a jelentés szerzői.
Előretekintve az előrejelzések szerint attól függően, hogyan alakul a vírus további terjedése, a hosszú Covid előfordulása a következő tíz évben az OECD-népesség körében nagyjából 0,6-1,0 százalék körül stabilizálódhat.
Az akár 2035-ig szóló becslések azt mutatják, hogy míg optimista forgatókönyvek szerint a veszteségek elenyésző szintre eshetnek, a reálisabb verziók tartós, évente a GDP 0,1-0,2 százalékának megfelelő visszaeséssel számolnak, ami a következő évtizedben évi 135 milliárd dollárt (115,38 milliárd eurót) is kitehet.
Mi a kiút?
Bár a hosszú Covid klinikai jellemzőit ma már jobban ismerik, gazdasági és társadalmi következményeit az OECD szerint csak most kezdik módszeresen mérni.
Ha csak az egészségügyi vonatkozást nézzük, a jelentés szerint a betegség elismerése, diagnosztizálása és ellátása országonként továbbra is egyenetlen.
A legtöbb országban nincsenek megbízható, könnyen felhasználható adatok a hosszú Coviddal kapcsolatban, ami korlátozza annak lehetőségét, hogy felmérjék a terheket, és hatékony szakpolitikai beavatkozásokat dolgozzanak ki – áll a jelentésben.
A szerzők felszólították az országokat, hogy részesítsék előnyben a hosszú Coviddal kapcsolatos, jó minőségű nemzeti adatok gyűjtését és közzétételét, hogy ezekre alapozhassák a szakpolitikai válaszokat.
A hosszú Covid tapasztalatainak feldolgozása kulcsfontosságú a jövőbeli világjárványokra való felkészültség erősítéséhez – tette hozzá az OECD.
„A Covid–19-re adott válasz megmutatta, hogy a fertőzés hosszú távú következményei a kezdeti szakaszban gyakran háttérbe szorultak, és fennállt annak a veszélye, hogy a járvány posztakut szakaszba lépésével végképp szem elől tévesztik őket” – emelte ki a jelentés.
Bármilyen jövőbeli világjárvány esetén, vagy ha a Covid-19 új, illetve virulensebb variánsa jelenne meg, a lehetséges hosszú távú szövődményekre – vagyis a korábbi betegség vagy sérülés következményeként kialakuló állapotokra – már a kezdetektől figyelmet kell fordítani, és azokat az akut válaszlépések megtervezésébe is be kell építeni.