Nagyok a különbségek Európában: hogyan szabályozzák az eutanáziát az egyes országok?
Noelia Castillo esete, a 25 éves spanyol nő, aki hosszú jogi küzdelem után eutanáziában részesült, újra fellobbantotta az életvégi ellátásról szóló vitát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Castillo, aki 2022-ben, egy szexuális erőszakot követően elkövetett öngyilkossági kísérlete nyomán vált paraplégiássá, eutanáziában részesült csütörtökön, március 26-án egy Barcelona közeli egészségügyi intézményben.
Az ügy komoly vitát kavart Spanyolország-szerte, miután apja a konzervatív Abogados Cristianos (Keresztény Ügyvédek) csoport támogatásával jogi eljárást indított arra hivatkozva, hogy a nőnek nem volt meg a mentális képessége a döntés meghozatalához.
A 20 hónapig tartó jogi eljárás után – amelyben a spanyol Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is döntést hozott – mindegyik fórum megerősítette Castillo döntését.
Spanyolországban az eutanáziát és az asszisztált öngyilkosságot 2021-ben legalizálták.
A pácienseknek súlyos és gyógyíthatatlan betegségben vagy súlyos, krónikus és rokkantságot okozó állapotban kell szenvedniük, amelyet a kezelőorvos igazol.
Két, önkéntes és minden külső nyomástól mentes kérelmet kell benyújtaniuk, legalább 15 naptárnapos különbséggel.
Európában az orvos által végzett eutanáziát Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában engedélyezik.
Hogyan szabályozzák az asszisztált halált Európa-szerte?
Hollandia
Hollandia volt az első ország a világon, amely 2002-ben legalizálta az eutanáziát.
A jogszabály akkor teszi lehetővé az eutanáziát, ha a beteg elviselhetetlen szenvedést él át, és nincs esély a felépülésre. Ez pszichiátriai és testi betegségekre egyaránt vonatkozik.
A holland szabályozás előírja, hogy az orvosoknak bizonyos feltételeknek kell megfelelniük az eutanázia alkalmazása előtt: meg kell győződniük arról, hogy a beteg kérése önkéntes és átgondolt, valamint hogy a szenvedése elviselhetetlen, és nincs kilátás javulásra.
Tájékoztatniuk kell továbbá a beteget az állapotáról és kilátásairól, meg kell állapítaniuk, hogy nincs ésszerű alternatíva, és független orvostól is konzultációt kell kérniük.
Belgium
Belgium 2002-ben, meghatározott körülmények között dekriminalizálta az eutanáziát.
Az eljárást a betegnek kell kérnie, aki a kérelem benyújtásakor ép elméjű és eszméleténél van. A páciensnek végstádiumú betegségben kell szenvednie, tartós és elviselhetetlen fizikai és/vagy pszichés szenvedéssel, amely nem enyhíthető.
Luxemburg
Luxemburg 2009-ben fogadott el jogszabályt az eutanáziáról és az asszisztált öngyilkosságról, amely lehetőséget ad a betegeknek a halál választására, ha szenvedésüket elviselhetetlennek ítélik.
Az eljárás kérelmezéséhez a páciensnek baleset vagy betegség következtében kialakult, gyógyíthatatlan egészségi állapottal kell rendelkeznie.
A kérelmet akkor lehet benyújtani, ha a beteg eszméleténél van, nagykorú, és képes önálló döntéshozatalra külső nyomás nélkül.
Ausztria
Ausztria 2022 óta engedélyezi az asszisztált halált. Az osztrák modell kizárólag az önkéntes asszisztált halált teszi lehetővé: a betegnek magának kell bevennie a gyógyszert, amelyet patika szolgáltat ki szigorú jóváhagyási eljárás után.
A hozzáférés olyan döntésképes felnőttekre korlátozódik, akik súlyos, gyógyíthatatlan és tartós betegségben szenvednek, amely „tartós életviteli károsodást” okoz.
Mely országok fontolgatják az asszisztált halál legalizálását?
Franciaországban Emmanuel Macron államfő 2022-es újraválasztása után ígéretet tett arra, hogy jogszabályt terjeszt be az asszisztált halálról.
A tervezetet kezdettől fogva, 2024-es hivatalos benyújtása óta vita övezi. Azóta a szöveg a Nemzetgyűlés és a Szenátus között ingázik. Az eljárás még tart, a következő lépés a szenátusi második olvasat.
A portugál parlament már 2023-ban elfogadta az eutanáziáról és az asszisztált halálról szóló törvényt, az azonban még mindig nem lépett hatályba. A portugál államfő kétszer is megvétózta, és az ország alkotmánybírósága is megtámadta.
Tavaly a máltai kormány lakossági konzultációt indított az önkéntes asszisztált eutanáziáról, hogy eldöntse, benyújt-e jogalkotási javaslatot.
Szlovéniában egy 2024-es, nem kötelező erejű népszavazás támogatta az asszisztált halált, amelyet a Nemzetgyűlés 2025-ben törvénybe is foglalt. Egy második, immár kötelező erejű referendumon azonban a tavalyi év végén a szavazók 53 százaléka elutasította a jogszabályt. Végrehajtását most legalább egy évre felfüggesztik.