Az Euronewsnak adott exkluzív interjúban Katarína Mathernová megvédte Európa Ukrajna melletti támogatását, és azt mondta, hogy Kijev 2030-ra befejezheti az EU-tagság technikai előkészületeit.
Kijev mára „valódi frontvárossá” vált, miközben Oroszország fokozza Ukrajna elleni légi hadjáratát – mondta az Európai Unió ukrajnai nagykövete, Katarína Mathernová az Euronewsnak, figyelmeztetve, hogy a szüntelen támadások egyre súlyosabban zavarják meg a főváros mindennapi életét a tél közeledtével.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euronews Europe Today című műsorának adott exkluzív interjúban Mathernová, aki 2023 szeptembere óta él Ukrajnában, azt mondta, a helyzet augusztus vége óta drámaian romlott, amikor Oroszország az éjszakai bombázások mellett gyakori nappali támadásokat is indítani kezdett.
„Ami az idei augusztus vége óta történt, az az, hogy Kijev valódi frontvárossá vált” – fogalmazott.
A légiriadók miatt a gyerekeknek meg kell szakítaniuk az órákat és óvóhelyre kell vonulniuk, az orvosoknak fel kell függeszteniük az orvosi beavatkozásokat, a metróforgalomnak pedig le kell állnia. A hidak elleni támadások tovább nehezítik a közlekedést a fővárosban – tette hozzá.
„A helyzet nagyon, nagyon, nagyon nehéz, és a tél még nincs is itt” – figyelmeztetett Mathernová.
Felidézve a Nemzeti Tudományos Akadémiát, az uniós képviselet közelében lévő kórházat és egy belvárosi óvodát ért szeptemberi csapásokat, Mathernová azzal vádolta Oroszországot, hogy rendszeresen megsérti a háborús jogot.
„Ne feledjük, hogy a polgári célpontok elleni támadás háborús bűncselekmény. Ez ellentétes a háború szabályaival” – mondta.
„A háborús bűncselekmények nap mint nap megtörténnek.”
Szavai arra az időszakra esnek, amikor Oroszország egyre nagyobb számban vet be gyorsabb, sugárhajtású drónokat, amelyek újabb kihívást jelentenek Ukrajna légvédelme számára.
Európa továbbra is Ukrajna legmegbízhatóbb támogatója
A Kijev és Washington közötti feszültségek fokozódása közepette Mathernová azt mondta, Európa vált Ukrajna legmegbízhatóbb katonai és pénzügyi támogatójává.
Miután részt vett Volodimir Zelenszkij, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke közötti megbeszéléseken, elmondása szerint igyekezett érzékeltetni, mennyire sürgető a helyzet, amellyel az egyre hevesebb orosz támadások alatt élő ukránok szembesülnek.
Mathernová szerint az EU jelenleg nagyjából Ukrajna pénzügyi támogatásának háromnegyedét biztosítja, és az európai vezetők elszántak abban, hogy ezt fenn is tartsák, miközben más partnereket is nagyobb hozzájárulásra ösztönöznek.
Azt is hangsúlyozta, hogy a blokk addig nem szándékozik enyhíteni az Oroszországgal szembeni szankciókat, amíg a háború tart.
Arra a kérdésre, hogy Európa támogatja-e az ukrán támadásokat az orosz olajfinomítók ellen, Mathernová nem kívánt nyilatkozni az esetleges diplomáciai következményekről Washingtonnal szemben.
Mindazonáltal kiállt Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő álláspontja mellett, aki ilyen támadásokat a jogos önvédelem körébe tartozónak minősít.
„Az orosz oldalon a fosszilisenergia-ipar az, amely táplálja a háborút” – fogalmazott Mathernová.
A magyar–ukrán közeledés új reményt ad az EU-csatlakozásnak
A katonai és pénzügyi támogatáson túl az európai segítség egyik legjelentősebb eleme az EU-tagság kilátása Ukrajna számára.
Zelenszkij és Magyar Péter magyar miniszterelnök brüsszeli találkozója nemrég újabb reményt adott arra, hogy előrelépés születik Ukrajna csatlakozási tárgyalásain.
Mathernová, aki nem vett részt a megbeszélésen, elmondta, a nyilvános beszámolók szerint a tárgyalások jól sikerültek, ami okot ad az optimizmusra a Kijev és Budapest közötti, hosszú évek óta fennálló viták után.
A hét elején az EU két újabb tárgyalási klasztert nyitott meg, amelyek a belső piac és a versenyképesség, valamint az inkluzív növekedés területét fedik le, így már négyet nyitottak meg a hatból.
„Már csak két klasztert kell megnyitni, és remélhetőleg ez még az év vége előtt megtörténik” – mondta.
Egy új, közös munkacsoport, amelyet Márta Kos bővítésért felelős uniós biztos és Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök hozott létre, a következő hónokban hetente kétszer ülésezik majd, hogy segítse Kijevet a reformok felgyorsításában, különösen a jogállamiság és a korrupcióellenes küzdelem terén.
Mathernová szerint a politikai akarat az EU-hoz való csatlakozásra már megvan, a kihívás most az, hogy ezt az ambíciót kézzelfogható reformokká alakítsák.
„Továbbra is úgy gondolom, hogy minden technikai munka és felkészülés elvégezhető az évtized végéig” – mondta.
Ez azonban nem jelentené automatikusan azt, hogy Ukrajna 2030-ra taggá válik; a csatlakozáshoz továbbra is szükség lenne az uniós tagállamok egyhangú jóváhagyására.
„Az Európai Unió erősebb lesz Ukrajnával”
Mathernová igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat is, amelyek Ukrajna tagságának gazdasági következményeihez kapcsolódnak, emlékeztetve arra, hogy hasonló félelmek kísérték a korábbi bővítési köröket is.
Felidézte, hogy Spanyolország és Portugália csatlakozása idején az európai bortermelők aggódtak, a 2004-es keleti bővítéskor pedig attól tartottak, hogy a mezőgazdasági termelők és a munkavállalók az új tagállamokból túl erős versenyt támasztanak.
Elismerte, hogy Ukrajna hatalmas agrárszektora és gazdasági potenciálja óhatatlanul hasonló kérdéseket vet fel, ám szerinte ezeket tárgyalásokkal, átmeneti szabályokkal és kompromisszumokkal kezelni lehet.
A politikai akadályok azonban nehezebben hidalhatók át. Mathernová Észak-Macedónia elhúzódó csatlakozási kálváriáját említette példaként arra, miként késleltethetik a kétoldalú viták a bővítést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kitartó diplomáciával ezeket a nézeteltéréseket is meg lehet oldani.
A kihívások ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna későbbi tagsága az egész blokk javát szolgálja.
„Mélyen, mélyen, mélyen meg vagyok győződve arról, hogy az Európai Unió Ukrajnával a soraiban erősebb, a világban meghatározóbb és versenyképesebb lesz” – mondta.