A legtöbb európai országban javult az elektronikus kórlapokhoz való hozzáférés, de még van tennivaló. Sok helyen a digitális egészségügyi tudás alacsony szintje komoly gond marad.
Európa-szerte egyre fontosabbá válnak a digitális egészségügyi szolgáltatások. A Covid–19-világjárvány sok országot arra késztetett, hogy bevezesse vagy bővítse a távkonzultációkat. Azóta a telekonzultációk használata tovább nőtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés és a digitális egészségügyi írástudás kulcsszerepet játszik az egészségügyi rendszerek digitális átalakulásában. Az elektronikus kórlapok gyorsabbá, biztonságosabbá, jobb minőségűvé és összehangoltabbá teszik az ellátást. A digitális írástudás pedig biztosítja, hogy az emberek magabiztosan férjenek hozzá, értsék meg és tudják használni az egészségügyi információkat és szolgáltatásokat.
Az Európai Unió (EU) célértéket határozott meg az e-egészségügy terén: 2030-ra az uniós polgárok 100 százaléka hozzáférhet saját elektronikus egészségügyi nyilvántartásához.
A helyzet azonban országonként nagyon eltérő. Mely országok teljesítenek a legjobban az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférésben? És mennyire digitálisan írástudók az európaiak, ha az egészségükkel kapcsolatos online ügyintézésről van szó?
Az Európai Bizottság „Digital Decade 2025: eHealth Indicator Study – Final Report” című jelentése szerint az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz (EHR) való hozzáférés szintje 2024-ben 83 százalékot ért el az EU-ban. Ez a mutató, amelyet kompozit e-egészségügyi pontszámnak is neveznek, a 100 százalékos értéknél jelzi a teljes fejlettséget és a polgárok teljes körű hozzáférését az elektronikus egészségügyi adataikhoz.
Az érték 2023-hoz képest négy százalékponttal nőtt, 79 százalékról, 2022-höz képest pedig 11 ponttal, 72 százalékról.
Írország a lista végén
A 29 vizsgált európai ország – a 27 uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland – között az EHR-pontszám Írország 25 százalékától Belgium és Észtország 100 százalékáig terjed. A második legalacsonyabb érték 65 százalék Hollandiában, ami még inkább kivétellé teszi Írországot.
A legjobban teljesítők közé tartozik még Dánia (98 százalék), Litvánia (95 százalék), Málta (94 százalék), Lengyelország (92 százalék) és Norvégia (91 százalék). Mindegyikük 90 százalék feletti eredményt ért el.
E jelentés szerint ezekben az országokban a lakosság nagy részének rendelkezésére áll az elektronikus nyilvántartás, többféle egészségügyi adatkategória érhető el a legtöbb szolgáltatónál, és bizonyos csoportok számára belépési lehetőséget is biztosítanak.
Az uniós átlag felett teljesít Portugália (88 százalék), Spanyolország (88 százalék), Ausztria (87 százalék), Bulgária (87 százalék), Horvátország (87 százalék), Németország (87 százalék), Szlovénia (87 százalék), Magyarország (86 százalék), Lettország (86 százalék), Finnország (85 százalék), Franciaország (84 százalék) és Olaszország (84 százalék) is.
Az alsóbb régióhoz áll közelebb Szlovákia (72 százalék), Görögország (74 százalék), Románia (75 százalék) és Ciprus (75 százalék).
Miért marad le Írország?
2024-re Írország kivételével valamennyi uniós ország biztosít hozzáférést az elektronikus egészségügyi adatokhoz egy online portálon keresztül, ami magyarázza, miért került a szigetország a lista végére. Ez azonban változóban van, mivel az ország nemrég jelentősen növelte a digitális egészségügybe irányuló beruházásait.
2026. február 5-én az egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány jóváhagyta az Országos Elektronikus Egészségügyi Nyilvántartás kiépítésére irányuló közbeszerzési eljárás elindítását. A közlemény ezt az ír egészségügyi rendszer modernizálásának egyik fontos mérföldköveként jellemezte, amelynek célja a biztonságosabb, intelligensebb és jobban összekapcsolt ellátás.
Fejlesztésre szorul a digitális egészségügyi írástudás
A digitális egészségügyi szolgáltatások elérhetősége önmagában nem elég, legalább ennyire fontos, hogy az emberek használni is tudják ezeket. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Health at a Glance 2025” című jelentése szerint ezen a téren még bőven van tennivaló.
A digitális egészségügyi írástudás – vagyis az, hogy valaki magabiztosan találjon megbízható információt az interneten, és értse is, hogyan használhatja azt – sok országban továbbra is alacsony szinten áll. Különösen gyenge az idősebb korosztályok és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében.
A 17, többnyire európai OECD-ország adatai azt mutatják, hogy az alapellátást igénybe vevő, 45 éves és idősebb páciensek körében a digitális egészségügyi írástudás továbbra is alacsony. 2024-ben az alacsonyabb végzettségűek között 18, a magasabb végzettségűek körében 26 százalék volt ez az arány. Az adatok csak erre a korcsoportra vonatkoznak.
Az eredmények országonként jelentősen eltérnek. A legmagasabb digitális egészségügyi írástudást a magasabb végzettségűek körében Csehországban mérték, 53 százalékkal, ezt követi Wales az Egyesült Királyságon belül (46 százalék), Franciaország (43 százalék) és Hollandia (31 százalék). Még a magasabb iskolai végzettségűek körében is csak Csehországban haladja meg az arány az 50 százalékot.
Ugyanezek az országok állnak az élen az alacsonyabb végzettségűeknél is, bár jóval alacsonyabb szinteken: Csehországban 41, Walesben 31, Franciaországban 24, Hollandiában 21 százalék az arány.
Számos országban ennél jóval alacsonyabbak az értékek. Olaszországban a magasabb végzettségűek körében 9, az alacsonyabb végzettségűeknél mindössze 5 százalékos az arány. Romániában mindkét csoportnál csak 9 százalék, Belgiumban pedig 11, illetve 10 százalék.
„A bizalom megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy ösztönözzük a digitális egészségügyi technológiák aktív használatát” – áll a jelentésben.
A távkonzultációknak az orvosi konzultációkon belüli aránya nagyon eltérő Európa-szerte is.
Szakértők rámutattak, hogy a digitális egészségügyi szolgáltatások fejlesztéséhez kulcsfontosságú az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés.
„Azok az országok, ahol jól kiépített elektronikus egészségügyi nyilvántartások és az adatok zökkenőmentes cseréjét lehetővé tevő platformok működnek, sokkal könnyebben tudják bővíteni a távkonzultációs szolgáltatásokat” – mondta az Európai Régióért felelős WHO-iroda adat-, mesterségesintelligencia- és digitális egészségügyi vezetője, David Novillo Ortiz az Euronews Healthnek.