Európai egészségügy: egyes országokban évekig tart a kezelésre várakozás, súlyos következményekkel a betegeknek – Euronews Health
Tudta, hogy az Egyesült Királyságban a szakorvosra szoruló betegek több mint egytizedének egy évnél is tovább kell várnia a vizitre? Vagy hogy Szlovéniában a pácienseknek majdnem két évet, 667 napot kell várniuk egy csípőprotézis-műtétre?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az adatok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Health at a Glance 2025 című jelentéséből származnak, amely Európa egyik legégetőbb közegészségügyi kihívását mutatja be: a várakozási időket.
Lehet, hogy ezek a legrosszabb számok közé tartoznak Európában, de a várakozási válság jóval túlmutat ezen a két országon.
„A kezelésektől remélt előnyök elhalasztása azt jelenti, hogy a betegek a szükségesnél hosszabb ideig élnek fájdalommal és fogyatékossággal, és ez ronthatja az egészségi kimeneteleket a beavatkozás után” – áll a jelentésben.
Mely európai országokban kell a leghosszabb ideig várniuk a betegeknek? Mennyire súlyos a probléma a kontinensen? És valójában mennyit kell várni egy műtétre?
Az OECD-jelentés szerint az egészségügy különböző területein hosszúak a várakozási idők. Több európai országban 2023-ban már egy egyszerű háziorvosi vagy ápolói időpontra is legalább egy hetet kellett várni.
Németországban és Franciaországban a páciensek egyötöde hetekig vár csak azért, hogy háziorvost lásson. Svédországban a betegek 23%-a vár egy hétnél is tovább háziorvosra vagy ápolóra. Franciaországban és Németországban ez az arány minden ötödik betegnél, 20%-nál van, az Egyesült Királyságban pedig ehhez közeli, 18%.
Ha hozzászámítjuk azokat is, akiknek 6–7 napot kell várniuk, az arányok tovább nőnek: Svédországban 30%, Franciaországban 28%, az Egyesült Királyságban 27%, Németországban pedig 26%.
A várakozási idők országonként nem feltétlenül hasonlíthatók össze közvetlenül a módszertani különbségek miatt.
Évekig kell várni a szakorvosra
Európa-szerte vannak betegek, akiknek több mint egy évet kell várniuk szakorvosi vizsgálatra. Az Egyesült Királyság lóg ki leginkább: a páciensek 11%-a számolt be arról, hogy egy évnél hosszabb ideig várt szakorvosi időpontra. Franciaországban és Németországban ez az arány 2%.
De a rövidebb várakozások sem nevezhetők rövidnek. Franciaországban a betegek 43%-a vár 2 hónap és 1 év közötti időt, őket követi az Egyesült Királyság 32%-kal, Svédország 29%-kal és Németország 22%-kal.
Hónapokig tartó várakozás szürkehályog-műtétre
A szürkehályog-műtétek várólistái hasonló képet mutatnak. A mutató azt méri, hány páciens vár három hónapnál tovább a szakorvosi vizsgálattól a beavatkozásig.
Norvégiában 2024-ben tízből nyolc, azaz 81% ilyen beteg várt három hónapnál is tovább. Finnország alig maradt el ettől, 71%-kal.
A betegek többségének az Egyesült Királyságban (58%), Portugáliában (58%) és Spanyolországban (53%) is három hónapnál tovább kellett várnia. Lengyelországban (13%), Magyarországon (17%), Svédországban (22%) és Olaszországban (27%) jóval alacsonyabb volt ez az arány.
Hosszabb várakozási idők szürkehályog-műtétnél, mint a járvány előtt
A kilenc vizsgált európai ország közül hétben 2024-re nőtt a szürkehályog-műtétre való várakozási idő 2019-hez képest, csak Lengyelországban és Magyarországon csökkent, ami a COVID-19 világjárvány tartós hatását tükrözi.
Az Egyesült Királyságban több mint a duplájára nőtt azok aránya, akik három hónapnál tovább vártak: 22%-ról 58%-ra. Norvégiában 65%-ról 81%-ra emelkedett ez az arány.
Az adatok azt jelzik, hogy a járvány után továbbra is nagy nyomás nehezedik az egészségügyi rendszerekre.
Csípőprotézis: Szlovéniában közel két év a várakozás
A csípőprotézisre várakozás medián ideje is szembetűnő. Szlovéniában 2024-ben a betegek medián 667 napot, vagyis csaknem két évet vártak.
Lengyelországban a medián várakozási idő szintén meghaladta az egy évet, 343 nap volt, ezt követte Magyarország 209 nappal és az Egyesült Királyság 174 nappal. Ezek medián értékek, vagyis a betegek fele még a megadott napoknál is hosszabb ideig várt.
„A nem sürgősségi egészségügyi ellátásokra vonatkozó várakozási idők jelentős egészségpolitikai problémát jelentenek számos olyan rendszerben, ahol a betegeknek hetekig vagy hónapokig kell várniuk az ellátáshoz való hozzáférésre” – írta Luigi Siciliani, a University of York oktatója a European Journal of Public Health egyik közelmúltbeli cikkében.
Miért térnek el ennyire a várakozási idők az egyes országokban? Az OECD szerint a várólisták általában abból fakadnak, hogy az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet és a kínálat nincs egyensúlyban.
Siciliani rámutatott, hogy a várakozási idők közötti nagy különbségek mögött eltérő kapacitáskorlátok, finanszírozási döntések, az egészségügyi személyzet rendelkezésre állása, valamint az idősödő népesség és a technológiai újítások által fűtött növekvő egészségügyi kereslettel való összehangolatlanság áll.
Az Eurostat szerint a várakozási idő az egyik jelentős oka annak is, hogy a sürgős orvosi ellátás iránti igények nem teljesülnek.