Az antibiotikumok használata Európa-szerte jelentősen eltér, sőt vannak országok, ahol a fogyasztás még mindig növekszik.
Egészségügyi szakértők felszólították Európát, hogy mérsékelje az antibiotikumokra való ráutaltságát, mivel nő a gyógyszerrezisztencia veszélye, ám egyes országok jóval nagyobb arányban használják ezeket a szereket, mint mások.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) akkor alakul ki, amikor a kórokozók, például baktériumok vagy vírusok úgy fejlődnek, hogy képesek kijátszani a meglévő gyógyszereket, így a fertőzések nehezebben kezelhetők. Az antibiotikumok túlzott használata felgyorsíthatja az AMR-t, amely évente több mint 35 000 halálesetet okoz az Európai Unióban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában.
Ennek nyomán az EU Tanácsa 2023-ban arra kérte a tagállamokat, hogy csökkentsék az antibiotikum-felhasználást, és biztosítsák, hogy az alkalmazott antibiotikumok legalább 65 százaléka első választású készítmény legyen.
Mindazonáltal a blokk egyik célt sem teljesítette, figyelmeztetett múlt hónapban az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).
Az EU-ban 2024-ben 1000 lakosra átlagosan 20,3 napi adag antibiotikum jutott. Ez 2 százalékkal magasabb a 2019-es, a járvány előtti kiindulási értéknél, és jelentősen meghaladja az EU 2030-ra kitűzött, 15,9 napi adagos célját.
Az antibiotikumhasználat Európán belül is jelentősen eltér. Tavaly a napi adagszám Hollandiában 9,8, Görögországban 29,9 volt.
Ez azért van, mert időbe telik, míg a hivatalos egészségügyi iránymutatások eljutnak a kórházakhoz, az orvosokhoz, a klinikákhoz és a betegekhez, és egyes országok előrébb tartanak ebben az erőfeszítésben, mint mások, mondta Evelyne Jouvin Marche, aki az Insermnél, Franciaország Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézeténél az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos tudományos kutatásokat koordinálja.
Az Euronews Healthnek úgy fogalmazott: „Az országok között nem pontosan ugyanolyan a bevezetés.”
Sok országban ezek a trendek rossz irányba mutatnak. Az ECDC adatai szerint 2020 óta nőtt az antibiotikumhasználat Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Izlandon, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Norvégiában, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban.
„Az antimikrobiális szerek fogyasztására kitűzött uniós célok felé tett csekély előrelépés ... rámutat arra, hogy meg kell erősíteni az erőfeszítéseket a szükségtelen és nem megfelelő antimikrobiális használat visszaszorítására az egészségügyi ellátás minden szintjén” közölte az ügynökség egy novemberi jelentésben.
Az ECDC szerint az országoknak frissíteniük kell diagnosztikai gyakorlatukat, hogy számításba vegyék az antibiotikumok túlhasználatát, és több lépést kell tenniük a fertőzések megelőzése és ellenőrzése érdekében.
Az AMR elleni küzdelmet más tényezők is nehezítik, például a gyógyszerrezisztens kórokozók határokon átívelő terjedésének kockázata, valamint Európa idősödő lakossága, ami azt jelenti, hogy több ember sebezhető a fertőzésekkel szemben.
Közben az emberek is tehetnek az antibiotikum-rezisztencia ellen: ha fertőzésük van, használják fel az előírt gyógyszert teljes egészében, ne dobják ki és ne tegyék félre későbbre, mondta Jouvin Marche.
Hozzátette: „Pontosan annyi antibiotikum-adagot kap, amennyi a kezeléshez szükséges.”