Az Euronews Health áttekinti és bemutatja az idei év legjelentősebb orvosi áttörései és újításai közül néhányat, a legkiemelkedőbbekből válogatva.
Ebben az évben olyan jelentős tudományos előrelépéseknek lehettünk tanúi, amelyek idővel világszerte emberek millióinak egészségügyi ellátását alakíthatják át.
Az Euronews Health a vezető orvosi folyóiratokat böngészte, hogy felkutassa az év legígéretesebb, sőt néha szokatlan fejleményeit, legyen szó sertésszervek átültetéséről, fogyókúrás gyógyszerekről vagy új vakcinatechnológiákról.
Íme öt orvosi áttörés, amelyek reményt adtak nekünk 2025-ben.
1. Csecsemő DNS-ének szerkesztése egy halálos, ritka betegség kezelésére
Februárban egy csecsemő, akinek ritka, gyakran halálos genetikai rendellenessége volt, megkapta a világ első, személyre szabott CRISPR génszerkesztő terápiáját, amelynek során a kutatók közvetlenül a májában lévő hibás géneket módosították.
Bár egész életében megfigyelés alatt kell tartani, a kezelés csökkentette a rendellenesség kezelése érdekében szükséges gyógyszerek iránti rászorultságát, és jelentősen javította az életminőségét. Novemberben az édesanyja azt mondta, hogy elkezdett járni, és más fejlődési mérföldköveket is elért.
A kutatók szerint az eljárás sikere nagy áttörés a CRISPR számára, és azt jelzi, hogy a jövőben más genetikai rendellenességgel élő betegek is profitálhatnak ebből a technológiából.
2. Előrelépések az mRNS-alapú vakcinatechnológiában
A hírvivő RNS-t (mRNS) alkalmazó vakcinák a COVID-19 világjárvány idején váltak ismertté, és ma már több száz klinikai vizsgálat teszteli őket influenza, HIV, genetikai betegségek, sőt akár a rák ellen is.
Ezek közül több vizsgálat már biztató korai eredményeket hozott. Nyáron két tanulmány is kimutatta, hogy az mRNS-alapú HIV-vakcinák képesek semlegesítő ellenanyagokat kiváltani, amelyek az immunválasz kulcsfontosságú elemei, és segítenek megvédeni a sejteket a vírusfertőzésektől.
Ezek a fejlemények azt jelzik, hogy az mRNS-technológia hatékony eszköz lehet számos betegséggel szemben, de a teljes potenciál és a korlátok megértéséhez nagyobb, több résztvevőt bevonó vizsgálatokra van szükség.
3. A sertésszervek átültetése egyre közelebb kerül a megvalósuláshoz
A xenotranszplantáció, vagyis a fajok közötti szervátültetés területén idén több mérföldkő is született, köztük azelső genetikailag módosított sertésmájátültetése egy élő emberi betegbe.
A páciens egy 71 éves férfi volt, akinél B-típusú hepatitisz és májrák okozta májbetegség állt fenn, és nem kaphatott emberi májat, illetve nem vethette alá magát hagyományos műtétnek. A sertésmájjal 171 napig élt, ami azt mutatja, hogy a szerv képes ellátni az alapvető funkciókat az emberi szervezetben.
A tudósok úgy vélik, hogy a módosított sertésszervek emberekbe történő átültetése egyszer enyhítheti az emberi donorszervek hiányát. Az elmúlt években több élő páciens kapott már sertésvesét, sertéstüdőt és sertésszívet, és voltak, akik hetekig életben maradtak velük.
4. A tudósok élő emberi agyszövetet használtak a demencia modellezésére
Világelsőként az Egyesült Királyságban dolgozó kutatók élő emberi agyszövetet alkalmaztak a demencia korai szakaszainak megfigyelésére.
A csapat az egyéb, nem kapcsolódó műtétek során begyűjtött, egészséges sejteket egy, az Alzheimer-kórhoz köthető toxikus fehérjének, az úgynevezett amiloid-bétának tette ki, hogy valós időben bemutassa, miként rombolja le az idegsejtek közötti kapcsolatokat.
Az, hogy közvetlenül tanulmányozható a demencia előrehaladása az emberi agyban, megkönnyítheti a hatékony kezelések megtalálását, mivel jelenleg nincs rá gyógymód.
5. A fogyókúrás gyógyszerek bizonyos más állapotok esetén is ígéretesek
Tanulmányok szerint az elhízás és a cukorbetegség kezelésére használt, nagy sikerű gyógyszerek számos más kórképben is segíthetnek, többek között függőségekben és pszichotikus zavarokban, például a skizofréniában.
Az előnyöket még vizsgálják, de a kutatók szerint kettős hatásról van szó: a gyógyszerek visszaszorítják az elhízást, amely számos egyéb egészségügyi problémák kockázati tényezője, és javítják a véráramlást, valamint csökkentik a gyulladást, ami befolyásolhatja az agy jutalmazási jelzéseit és az impulzuskontrollt.
Ugyanakkor ezek a gyógyszerek nem csodaszerek. Novemberben a dán gyógyszergyártó óriás, a Novo Nordisk közölte, hogy vizsgálatai szerint a semaglutid, az Ozempic és a Wegovy hatóanyaga nem volt hatással a kognitív képességekre és a mindennapi funkcionálásra demenciával vagy enyhe kognitív zavarral élő embereknél.