A vizsgálatban azok, akik naponta legalább két szelet zsíros sajtot ettek, 13%-kal alacsonyabb volt a demencia kockázata, és 29%-kal az érrendszeri demenciáé.
Teljes zsírtartalmú sajt és tejszín fogyasztása összefügghet az alacsonyabb demenciakockázattal egy Svédországban végzett, hosszú távú vizsgálat szerint.
A Neurology folyóiratban megjelent kutatás arra utal, hogy akik rendszeresen fogyasztottak magas zsírtartalmú tejtermékeket, például cheddart, brie-t, goudát és teljes zsírtartalmú tejszínt, több évtizedes követés során kisebb eséllyel lettek demensek, mint azok, akik keveset vagy egyáltalán nem ettek ezekből.
A vizsgálat 27 670 svéd felnőttet követett, akik átlagosan 58 évesek voltak, amikor csatlakoztak. A résztvevőket mintegy 25 éven át követték, ez idő alatt 3 208 embernél diagnosztizáltak demenciát.
A vizsgálat kezdetén a résztvevők feljegyezték, mit ettek egy héten, részletes kérdőíveket töltöttek ki korábbi éveik étrendjéről, és a kutatókkal megbeszélték az ételek elkészítési módját.
A vizsgálat eredményei
A kutatók azt találták, hogy akik legalább napi 50 gramm magas zsírtartalmú sajtot ettek (nagyjából két szelet cheddar), kisebb eséllyel lettek demensek, mint azok, akik naponta 15 grammnál kevesebbet fogyasztottak.
Magas zsírtartalmú sajtoknak azokat tekintették, amelyek több mint 20 százalék zsírt tartalmaznak, míg a magas zsírtartalmú tejszínek tipikusan 30 és 40 százalék zsírt tartalmaznak.
Az életkor, a nem, az iskolai végzettség és az étrend általános minősége miatti különbségek figyelembevétele után a több sajt fogyasztása 13 százalékkal alacsonyabb demenciakockázattal járt.
Emily Sonestedt, a svédországi Lund University táplálkozásepidemiológusa, a tanulmány vezető szerzője így fogalmazott: „Amikor a demencia konkrét típusait vizsgáltuk, azt találtuk, hogy a teljes zsírtartalmú sajtot többet fogyasztók körében 29 százalékkal alacsonyabb volt a vaszkuláris demencia kockázata.”
„Az Alzheimer-kór kockázata is alacsonyabbnak tűnt, de csak azoknál, akiknél nem volt jelen az APOE e4 génvariáns (az Alzheimer-kór egyik genetikai kockázati tényezője).”
A magas zsírtartalmú tejszín napi fogyasztása szintén alacsonyabb demenciakockázattal hozható kapcsolatba. Akik legalább napi 20 grammot fogyasztottak (nagyjából egy-két evőkanál), 16 százalékkal alacsonyabb volt a kockázatuk, mint azoké, akik egyáltalán nem fogyasztottak.
Nem minden tejtermék bizonyult előnyösnek
Az összefüggések nem terjedtek ki minden tejtermékre.
Sonestedt így fogalmazott: „Noha a magas zsírtartalmú sajt és tejszín a demencia kockázatának csökkenésével járt együtt, más tejtermékek és az alacsony zsírtartalmú alternatívák nem mutatták ugyanazt a hatást. Ezért az agy egészsége szempontjából nem egyformák a tejtermékek.”
A vizsgálat korlátai
A szakértők a megállapítások ellenére figyelmeztetnek, hogy a vizsgálat nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot a magas zsírtartalmú tejtermékek és a demenciakockázat csökkenése között.
Dr. Richard Oakley, az Alzheimer’s Society szakértője hangsúlyozta, hogy az életmódbeli tényezők, például a fizikai aktivitás, a kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése sokkal nagyobb szerepet játszanak.
„Ez a kutatás nem mutatja meg, hogy a több magas zsírtartalmú tejtermék, például sajt vagy tejszín fogyasztása csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.”
„A bizonyítékok azt mutatják, hogy a dohányzás abbahagyása, a fizikai aktivitás fenntartása, az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a krónikus egészségi állapotok kezelése és a kevesebb alkoholfogyasztás sokkal nagyobb szerepet játszik a demenciakockázat csökkentésében, mint egyetlen élelmiszerre összpontosítani.”
Tara Spires-Jones professzor, az edinburghi Centre for Discovery Brain Sciences igazgatója egy másik korlátot is megjegyezte: a vizsgálatban a résztvevők étrendjét csak egyszer mérték fel, 25 évvel azelőtt, hogy elemezték a demenciadiagnózisokat.
Szerinte „Nagyon valószínű, hogy az étrend és más életmódbeli tényezők megváltoztak abban a 25 évben”, és hozzátette, hogy az általános életmód továbbra is kulcstényező az agy egészsége szempontjából.
Hozzátette: „A terület erős bizonyítékai arra utalnak, hogy az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás és a kognitívan serkentő tevékenységek növelhetik az agy ellenálló képességét.”
„Nincs erős bizonyíték arra, hogy bármely egyetlen élelmiszer megvédené az embereket a demenciától.”