Világszerte mintegy 57 millió ember szenved demenciában, ami akkor alakul ki, amikor az idegsejtek agyi kapcsolatai elvesznek vagy károsodnak. Tudósok azonosítottak néhány kockázati tényezőt, köztük a légszennyezést, de eddig nem tudták, mely szennyezőanyagok jelentik a legnagyobb kockázatot.
HIRDETÉS
Egy nagyszabású új tanulmány szerint a szennyezett levegő rendszeres belélegzése idővel növelheti a demencia kockázatát.
A The Lancet Planetary Health című folyóiratban közzétett elemzés az eddigi legnagyobb tanulmány, amely megerősíti a légszennyezés és az agy egészsége közötti kapcsolatot, bár továbbra is kérdéses a tényleges mechanizmus és az, hogy melyik az az időszak, amikor az emberek a leginkább veszélyeztetettek.
Az új elemzéshez a Cambridge-i Egyetem kutatói 51 jelentés adatait vizsgálták meg, amelyek közel 30 millió emberre vonatkoztak, főként a magas jövedelmű országokban.
Erős kapcsolatot találtak a demencia kockázata és az olyan forrásokból származó finom részecskéknek való kitettség között, mint az autók kibocsátása, az erőművek és a por, valamint az üzemanyag elégetéséből származó nitrogén-dioxid és az olyan dolgokból származó korom, mint az autók kipufogógáza és a faégetés.
Úgy tűnik, ezek a szennyező anyagok erősebb kapcsolatban állnak a vaszkuláris demenciával, amelyet az agy csökkent vérellátása okoz, mint az Alzheimer-kórral, a demencia leggyakoribb formájával - de ezek a különbségek nem feltétlenül jelentősek.
"A légszennyezés nem csupán környezeti probléma - komoly és növekvő fenyegetést jelent az agyunk egészségére" - mondta Dr. Isolde Radford, az Alzheimer's Research UK vezető menedzsere egy nyilatkozatban.
A tudósok még mindig nem tudják, hogy a légszennyezés valóban demenciát okoz-e, vagy hogy mik lehetnek a biológiai útvonalak. Úgy vélik azonban, hogy a szennyezés gyulladást és oxidatív stresszt - amely károsíthatja a sejteket és a DNS-t - okozhat az agyban, és mindkettő összefüggésbe hozható a demencia kialakulásával és előrehaladásával.
"A szervezetnek nincs hatékony védekezése az ultrafinom részecskekoktélok ellen, amelyeket a szabadban, különösen a közlekedésből, és a beltérben, például a kályhákkal való fűtés során termelünk" - mondta Barbara Maher, a brit Lancaster Egyetem környezeti mágnességgel foglalkozó professzora, aki nem vett részt a tanulmányban.
Az elemzésnek vannak bizonyos korlátai. Köztudottan nehéz pontosan nyomon követni, hogy egy adott személy milyen szennyező anyagoknak van kitéve az idő múlásával, hogyan hatnak ezek a szennyező anyagok egymásra, és ez hogyan befolyásolja az emberi egészséget.
Ez a tanulmány, sok más tanulmányhoz hasonlóan, a lakcímük alapján becsülte meg az emberek légszennyezésnek való kitettségét. Az sem világos, hogy az életben mikor számít ez a kitettség a leginkább, bár a kutatók szerint ez egy évekig vagy akár évtizedekig tartó időszak lehet.
"Nagy szükség van egy jobb megközelítésre [a kutatásban]" - mondta Dr. Tom Russ, az Edinburgh-i Egyetemen az időskori pszichiátriát kutató demenciaspecialista egy nyilatkozatban.
"Ez a cikk a korábbi munkáknál jobban megválaszolja azt a kérdést, hogy a légszennyezésnek való kitettség összefüggésbe hozható-e a demenciával, de még mindig jobb kutatásra van szükségünk annak tisztázására, hogy a légszennyezés hogyan és miért lehet rossz az agynak" - tette hozzá Russ, aki nem vett részt a tanulmányban.
Ennek ellenére a tudósok és a demenciával foglalkozó csoportok felszólították a kormányokat, hogy hozzanak szigorúbb levegőminőségi szabályokat és tegyenek más lépéseket is az emberek légszennyezésnek való kitettségének csökkentése érdekében. "Sokkal többet kell tenni ennek a láthatatlan veszélynek a leküzdésére" - mondta Radford.