Amerikai tudósok bebizonyították, hogy az önkéntes munka és az egyszerű, hétköznapi segítségnyújtás is frissen tartja az agyat, így csökkenti az időskori kognitív betegségek kialakulásának kockázatát.
HIRDETÉS
Az utóbbi évtizedekben egyre népszerűbbek lettek a buddhista tanok Nyugaton is. A jóga és a meditáció után most a keleti hitvilág egy újabb fontos eleméről derült ki, hogy áldásos hatása lehet az egészségre. Ez pedig a karma. Amit adok, azt kapom majd vissza.
A Social Science and Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány szerint azok a középkorú és idősebb emberek, akik rendszeresen segítenek a családjukon kívül élőknek, kevésbé vannak kitéve az olyan betegségeknek, mint az Alzheimer-kór vagy a demencia. Az agyuk egyszerűen fiatalosabb és frissebb marad.
A kutatók több mint 30 ezer, 51 évnél idősebb amerikai agyának működését követték nyomon 1998 és 2020 között. Arra keresték a választ, hogy a jóindulat milyen hatással van az egészségre. Külön vizsgálták azokat, akik egy jótékonysági szervezetben rendszeres önkéntes munkát végeztek (formális), és azokat, akik előszeretettel segítettek egyszer-egyszer a szomszédjuknak, vagy éppen egy hajléktalannak (informális).
A tanulmány megállapította, hogy mind a formális, mind az informális segítségnyújtás magasabb szintű kognitív funkciókkal és lassabb hanyatlással járt együtt az élet későbbi szakaszában.
,,Az informális segítségnyújtásról néha azt feltételezik, hogy a társadalmi elismerés hiánya miatt kevesebb egészségügyi előnnyel jár" - mondta Sae Hwang Han, a Texasi Egyetem adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője, aki szerint kiderült, hogy az emberek már azzal is frissen tudják tartani az agyukat, ha simán segítőkészek a magánéletükben.
Ráadásul a tanulmány szerint már heti 2-4 óra önkénteskedés vagy másokkal törődés is kimutatható egészségügyi előnyökkel jár. Bár az is tény, hogy akik napi szinten azon dolgoznak, hogy mások életét jobbá tegyék, azok életük végén is kitűnő kognitív képességekre számíthatnak.
A tanulmány egyetlen Achilles-sarka, hogy az alanyok önkéntes alapon szolgáltattak információt, így nem lehet tudni, hogy a valóságban mennyit és mit is segítettek embertársaiknak. Ennek ellenére az eredmények összhangban vannak a korábbi kutatásokkal. Egy 2023-as tanulmány például azt mutatta ki, hogy az önkéntesség főként a nők agyának egészségére van jó hatással.
Bár a tudósok bonyolult idegpályákat és hormonokat vizsgáltak, azt igencsak könnyű belátni, hogy azokat az időseket, akik a nyugdíjba vonulás után is találnak célt az életüknek, kevésbé fenyegeti a leépülés. Arról például tucatnyi elemzés született már, hogy a nagyszülők tovább élnek, ha nem egyedül, hanem a családjukkal laknak. Ennek a jelenségnek is ugyanaz áll a hátterében: az embernek szüksége van arra, hogy hasznosnak érezze magát - legyen az az unoka elringatása vagy ételosztás egy menekültközpontban.
Éppen ezért lenne fontos, hogy az EU több önkéntes programot indítson 50 éven felülieknek is. Az Európai Unió legnagyobb regionális programja az Európai Szolidaritási Testület, ahová csak 18 és 30 év közöttieket várnak. 2021-ben az Európai Bizottság felvetette, hogy létre kéne hozni egy hasonló kezdeményezést középkorúaknak és időseknek, de ez nem valósult meg.