Egy olcsó, igénytelennek tűnő animációs film lett a nyár legváratlanabb kasszasikere Kínában. A „Niu Lai” így változtatta a netes gúnyt pénzzé és vírusjelenséggé.
Vannak filmek, amelyek az „annyira rossz, hogy az már jó” kategóriába tartoznak... Aztán ott vannak azok, amelyekre inkább az „ronda”, „hátborzongató”, „pocsék” vagy „teljes katasztrófa” jelző illik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezekkel a jelzőkkel illetik a Niu Lai (’Here Comes The Cow’) című új kínai animációs filmet, amelyet Xin Yumeng rendezett, és a Dalian Jingyuan Culture Film and Television Media gyártott – utóbbi korábban belsőépítészettel és lakberendezéssel foglalkozó cég volt.
A filmet silány animációja és gyenge effektjei miatt gúnyolják, sőt, egyesek azt követelik, hogy a mozik vegyék le a műsorról.
Váratlan fordulatként a film hirtelen nagy hírhedtségre tett szert.
A Niu Lai gyenge jegyeladásokkal és lesújtó kritikákkal indította mozis forgalmazását: a legfőbb bírálatok a merev animációt, a gyenge szinkronmunkát és az absztrakt cselekményt érték, amely egy újszülött borjú felnövéséről, valamint a szerelemhez és az áldozathoz való viszonyáról szól. A szóbeszéd és a gúny azonban hamarosan virális szenzációvá tette a filmet a kínai közösségi médiában.
Miután az augusztus 5-i bemutatója utáni első tíz napban mindössze mintegy 10 000 jüant (kb. 1 281 eurót) hozott a kasszán – egyes napokon a Maoyan jegyárbevétel-követő platform adatai szerint alig 200 jüan (25 euró) folyt be –, a Niu Lai bevétele hétfőre 8,2 millió jüanra (több mint 1 millió euróra) ugrott. A film teljes jegyárbevétele már elérte a 17,1 millió jüant (2,1 millió eurót).
Mindezek nyomán a film már Christopher Nolan The Odyssey című alkotásával is vetélkedik, és 2026-ban immár a tíz legnagyobb bevételt hozó animációs film közé tartozik Kínában.
Mi lehet a magyarázat?
A kritikák és mémek áradata ellenére néhány néző kifejezetten megszerette a kezdetleges animációt, és a filmet tréfának szánva vagy valódi ellenszerként az AI-szeméttel szemben ajánlják, amely átveszi az uralmat a közösségi média algoritmusai felett. Úgy tűnik, a kézműves esztétika megérintette a közönséget, amely a Niu Lait üdvözlendő ellensúlynak tartja a túlságosan kicsiszolt stúdióanimációkkal szemben.
Hogy pontosan hol ér véget az irónia, és hol kezdődik az őszinte rajongás, azon továbbra is folyik a vita...
Akárhogy is, rajongók tömegei kezdtek el részleteket megosztani a Niu Laiból, dicsérve alacsony költségvetésű lendületét, és méltatva Xin Yumengt és Sun Lifangot, akikről úgy hírlik, hogy anya–fiú párost alkotnak, és akik öt év alatt készítették el a Niu Lait, forgatókönyvíróként, szinkronhangként és a stáb fő tagjaiként is dolgozva.
Mások egyszerűen azért akarták megnézni, hogy kiderüljön, „mennyire lehet rossz”, és tréfálkoztak azzal, hogy Nolan bizonyára megdöbbenve figyeli, ahogy a Niu Lai váratlanul vetélytárssá válik a The Odyssey számára – utóbbi augusztus 14-én került a kínai mozikba.
A film annyira népszerűvé vált, hogy a mozik a hatalmas kereslet miatt további vetítéseket illesztettek be a műsorba, ami ismét igazolja: elég egy kis közösségi médiás felhajtás ahhoz, hogy egy filmből garantált kasszasiker legyen.
Nem meglepő módon vannak, akiket nem tölt el lelkesedéssel a film váratlan jegyárbevételi sikere, mondván, hogy a Niu Lai népszerűsége a kiforrottabb produkciók rovására megy.
Például az állami tulajdonú Beijing News arra figyelmeztetett, hogy a mozik azzal kockáztatják, hogy „elveszítik a nézők bizalmát”, ha „tovább csökkentik a színvonalat” a Niu Lai további vetítéseivel.
A lap felszólította a mozikat, hogy „kapuőrként viselkedjenek a közönség érdekében, és egyértelműen utasítsák el azokat a filmeket, amelyek nyilvánvalóan nem ütik meg a szintet, ahelyett, hogy az olyan alkotásoknak, mint a Niu Lai, szabad utat engednének”.
Kedélyrontók. Akár a filmen nevetnek, akár vele együtt, a Niu Lai sikeresen fordította saját javára a gúnyt, és mozis sikertörténetté vált – ráadásul a kínai filmek egyik legmagasabb megtérülési rátáját produkálta. Odüsszeusz, most rajtad a sor.